A cím nagyon tetszett.
S kb. ennyi a pozitívum.
To be continued
Vigyázat, spoiler és +18!
Nagyon ritkán esik meg velem, hogy egy sorozatot képtelen vagyok folytatni, annyira nem értem, mi zajlik az adott részben. Ezt a sorozatot egész gyorsan fordították, a négyes rész felénél mégis feladtam néhány hete. A minap azonban ledaráltam a maradék részeket, mert tudni akartam, megérte-e a szenvedés.
Két fő problémám volt. Az egyik, hogy nem volt normális konfliktus; látni fogjuk, hogy egy banális félreértés miatt kiesett tíz év hőseink életéből.
A másik problémám a kevéske kémia a két főszereplő között. Sajnos, ha ez a két fő összetevő nem stimmel, akkor már csak nagyon kevés dolog mentheti meg az adott szériát.
Hőseink Ji - jelenleg orvos - és Achi - jelenleg színész/énekes - tíz évvel korábban, még az iskolában barátok lettek. Mondjuk a visszaemlékezések alapján ezt túlzás lenne állítani; néha együtt lógtak, de semmi egyéb. Akkor ismerkedtek meg, mikor Achi felbukkant a piacon Ji családjának standjánál, és onnantól Mészárosnak hívja Ji-t, amit kedvesnek találtam.
A sorozat onnan indul, hogy Ji hazatér az osztálytalálkozóra, ahol Achi is felbukkan, pedig nem is egy osztályba jártak. Ji különben figyelemmel kísérte a sztár útját, de az első néhány részben igencsak fagyosan viselkedik vele. Az volt a kérdés, mi történt köztük, ami ezt eredményezte.
Achi olyan tenyérbe-mászóan vigyorgott eleinte, amit nehezen viseltem, Ji pedig, habár látszott, hogy érdekli a másik, mégis igyekezett távol tartani magát tőle.
Achi kideríti, hol lakik Ji, és aztán rendszeresen felbukkan ott, kaját hagy neki, más szóval igyekszik folytatni a barátságukat. Ji nem adja könnyen magát, és az utolsó részekben végül az is kiderül, miért.
Őszinte leszek, számomra az utolsó rész ért valamit, a korábbi hét az szinte teljes időhúzás. A jelenben Achi nyomult, hol lelkesen, hol szomorúan; Ji a jelenben próbált kemény és távolságtartó lenni, de kb. minden alkalommal engedett a másiknak. A múltban a felszínen barátok voltak, de a vak is láthatta, hogy többet éreznek egymás iránt. Ji persze meglépte, amit a válságba kerülő fiatal fiúk meg szoktak - próbált barátnőt szerezni -, de ez is csak arra volt jó, hogy rájöjjön, Achi érdekli.
Achi kétszer csókolta meg a jelenben, de Ji mindkétszer visszahúzódott. Ennek okát az utolsó részekben tudtuk meg, és engem meglepett kicsit, jó értelemben; így legalább értelmezni tudtam Ji kezdeti hűvösségét.
Szóval, Ji volt az, aki közeledni próbált, mikor fiatalok voltak. Például feküdtek a stégen, és Achi fölé hajolva ecsetelni kezdte, milyen szép a srác arca, orra, stb. Achi erre zavarba jött, felpattant, és visszament a motorhoz. Ji ezt elutasításként értelmezhette, erre még jobban ráhajtott arra a lányra, még arra a filmre is elvitte, amit korábban Achi-val nézett meg.
Majdnem elütötték a kiskutyát, amit "együtt" neveltek fel.
Volt egy jelenet, amit totál feleslegesnek éreztem, habár lehet valamilyen mögöttes jelentése; Ji és legjobb barátja, Peh - az egyetlen valamirevaló karakter - kiszöktek óráról, mert hallották, hogy Achi verekedésbe keveredett. Ji odament, hogy segítsen, erre Achi neki is behúzott egyet. Nem értettem, Ji itt min húzta fel magát; nyilvánvaló volt, hogy rossz helyre állt, Achi pedig nem vette őt észre, és véletlenül megütötte. Ji ráadásul durván kikapott az apjától is, aki egy vállfával (!) verte el. Achi később elment hozzá, megmagyarázta a dolgokat - azért keveredett konfliktusba, mert látta Ji "barátnőjét" azzal a sráccal, de Ji tisztázta, hogy a lány nem a barátnője. Szóval mindketten feleslegesen verették meg magukat, gratulálok. Itt is látszott, mennyire titkolóztak egymás előtt.
És a hetes részben végre napvilágra került a titok! Hogy mi történt köztük a múltban, és hogy Ji miért hűvös, Achi pedig miért teper, mint egy eszelős.
Bevallom, én egy csókra gondoltam csupán, de ennél jóóóval több történt. És meglepő módon ezt is Ji kezdeményezte. Jobban mondva pornót néztek, és Ji már nem bírta tovább türtőztetni magát.
Ez a jelenet egész hihető volt egyébként.
De ezután jött az a pont, ahol minden félresiklott, és ahol, ha két értelmesebb férfiról van szó, még megbeszélhették volna a dolgokat. Ehelyett Achi bocsánatot kért, amiért fájdalmat okozott a másiknak, Ji viszont ezt úgy értette, az egész éjszakáért kért bocsánatot, és gyorsan javasolta, hogy legyenek csak barátok, sőt, felejtsék el az esetet. Fúúú, iskolapéldája annak, hogy beszéljünk el egymás mellett. De a legrosszabb még csak ezután jött. Achi ugyanis kerülte a másikat, elhitette vele, hogy barátnője van, sőt, végül elköltözött az anyjához, szó nélkül otthagyva Ji-t. Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy Ji mostanra igencsak mérges Achi-ra, aki otthagyta a közös éjszaka után.
Nagyon megható volt az a jelenet, mikor Achi távozása után Ji hazaállított, karjában a közös kutyussal, zokogva, hogy hadd tartsa meg, gondoskodni fog róla, mert Achi elment. Az anyja hallani sem akart róla, de az apja megengedte neki. Ez is csak egy volt az érthetetlen dolgok közül; az apja korábban megverte, most támogatta; az anyja korábban mellette állt, most ordított vele. Az anyuka egyébként később meghalt rákban, és Ji volt az, aki ezt utoljára tudta meg; eltitkolták előle, hogy ne zaklassák fel, ami érthető módon traumát okozott a srácnak. Az apuka a továbbiakban csak vegetált, és csak néha vakkantott oda-nekik egy-két szót, például az utolsó részben, amikor végre észrevette, hogy mindkét fiának esélye van a boldogságra. Azt mondta nekik, ne szalasszák el.
Amikor a hetes rész végén hőseink megbeszélték a félreértést, Ji megkérdezte, hogy egy ilyen triviális dolog miatt vártak ennyit? A számból vetted ki a szót, bizony. Ilyen semmilyen, mondvacsinált konfliktussal is régen találkoztam már.
Emiatt a nyolcas rész már egészen rendben volt, sőt. Habár Achi menedzsere korábban beszélt Ji-vel arról, hogy hagyja békén a sztárt, mégiscsak összejöttek, és Achi ezt fel is vállalta - miután kiszivárgott róluk egy kép. Ji-nek pedig a vizsgáira kellett készülnie, amiben Achi nagyon kedvesen segített neki; ez a jelenet már-már a TharnType második évadát idézte nekem.
A riporter megkérdezte, emlékszik-e az első szerelmére.
A sikeres vizsga után rögtön felhívta.
A sorozat nyitó jelenetében láthattunk egy balesetet, ahol egy kislánynak leszakadt az egyik ujja. A testvére ezt okos módon betette egy zacskóba, és átadta a kórházban. A kislányt a kórházban kezelték, de nagyon maga alatt volt, nem akarta a kezeléseket. A sorozat egyik záró jelenetében, három hónappal ezután, hogy Ji és Achi összejött, Achi ezt a kislányt mutatta be a színpadon, mint zongoristát. Ez nagyon szép keretet adott a történetnek.
Sokkal jobban ki lehetett volna bontani Ji kapcsolatát az apjával, illetve Achi és a fan-bázis viszonyát azután, hogy kiderült a kapcsolatuk. Nyolc résztől persze nem vártam csodát.
Volt egy mellékpáros, Ji testvére meg valami ööö, farmer (?), de az olyan szinten érdektelen volt számomra, hogy minden jelenetet átpörgettem.
Két szereplőt emelnék még ki. Az egyikük természetesen Ji legjobb barátja, Peh. Ő már fiatalabb korukban is sejthette, mi van - mi lehetett volna - közöttük, és most segített Achi-nak visszaszerezni Ji bizalmát. Különben meg a humort és észt szolgáltatta, kedveltem.
A másik jó pont pedig, hogy kedves barátom a The Middleman's love-ból beugrott egy-két jelenet erejéig.
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése