Főszereplőnk Ryan, aki a családi vállalkozásban segít ki, de egyébként nemigen tudja, mihez kezdjen az életével, vagy hogy mi érdekli pontosan. Szeret filmeket nézni, videókat készíteni, képeket szerkeszteni, így a barátja ráveszi, hogy jelentkezzen gyakornoknak egy videoklipeket meg ilyesmiket készítő céghez. Ryan rá is áll a dologra, de már az elején kellemetlenné válik a helyzete, hiszen nem a saját önéletrajzát adta be, hanem a barátjáét. Aztán tapasztalata sincs, és nem tudja, mit is kellene mondania, hogy kellene viselkednie. Nagyrészt kukán ül, míg a mellette lévő lány csak úgy ontja magából a terveit, és hogy milyen versenyeken vett részt eddig.
Ryan végül mégis felvételt nyer, 4 másik gyakornokkal egyetemben, és megkezdődik a három hónapos kiképzés. Ryan és Pie a rendezők mellett dolgoznak, Tae számítógépes feladatokat lát el, Ba-Mhee talán azokkal van, akik az ügyfelekkel foglalkoznak, Pah pedig a díszletesekhez kerül. Kezdetben nincsenek túl jóban, Pie főleg nagyon parancsolgató, Ryan meg folyton kuka, és nem tud semmit. Nagyon sok mindent kellene megjegyezni, a kiosztott kisebb feladatokról nem is beszélve.
A legelső részek egyikében például le kell forgatniuk egy jelenetet, a határidő este hat óra. A csapat szenved vele, mert hiába van meg az ötlet, a kivitelezés elcsúszik. Végül leadják pontban hatkor az anyagot, csakhogy a mindig komor rendezőasszisztens, Jane közli velük, hogy nem azt fogják felhasználni. Oké, hogy hat óra volt a határidő, de az egész videó leadásáé, nem csak ezé az egyetlen jeleneté, amivel ők egész nap szenvedtek. A csapat teljesen le volt sújtva.
Kellemetlen volt nézni ezeket a kezdeti jeleneteket, de ugyanakkor valahol vigasztaló is. Hiszen ki ne került volna már hasonló helyzetbe? Mindenki volt valaha kezdő, nem úgy születünk, hogy azonnal értünk valamihez, sőt, mindenhez. Az ember gyakran hibázik, de a hibákból tanul, és az a lényeg, hogy ezután ne adja fel, hanem álljon fel, és folytassa azzal a tudással felvértezve, amit az előző bukásból tanult. Volt például egy rész, ahol az informatikus srác, Tae és a barátnője, Ba-Mhee összetörtek egy külső tárolót, és arra ment el a rész, hogy a Pah-nak álcázott Tae elrohant, hátha meg tudja javíttatni, míg a Tae helyére beült Pah próbált neki falazni. Jane meg várta az anyagot, ami nem akart megérkezni. Mikor Tae visszatért azzal, hogy nem tudják megjavítani a cuccot, végül elmondták Tae "főnökeinek", akik erre közölték, hogy azt hiszitek, ezekből csak egy másolat van? Jézusom, mekkora égés! Hát persze, hogy nem engednek fel-alá sétálgatni egy gyakornokot egy pótolhatatlan holmival. És a srácok végigvittek egy hazugságot, mert nem merték beismerni, hogy hibáztak, nem mertek segítséget kérni.
Voltak szerencsére jó ötletek is. Habár Ryan először befürdött az egyik "színésszel", aki meglépett a pénzével, végül találtak egy fickót a szerepre, Jane és az ügyfél pedig elégedett volt.
Jane-t mindenki ridegnek és kegyetlennek tartja, de Ryan, aki a legtöbbet van együtt vele, lassan megtapasztalja a férfi egy másik oldalát is. Jane ugyan nem fogadja el Ryan ötleteit, amikor azonban a srác jól teljesít, akkor megdicséri, és Ryan érzései fokozatosan megváltoznak.
Nem csak Ryan követ el hibákat, hanem mindannyian, és habár a szívükre veszik, de küzdenek tovább. Van olyan mentor, aki jobban törődik a gyakornokával, legalábbis láthatóbban kimutatja, és ebből akadnak is problémák.
Tae és Ba-Mhee ugye egy pár, a lány azért ment oda gyakornoknak, mert követni akarta a párját. Kezdetben nagyon idegesítő volt, ahogy folyton a srácon csüngött, aztán viszont a mentora, Judy elterelte a figyelmét. Ezt a szálat, habár valamennyire reálisnak éreztem, nagyon nem szerettem. Mert Ba-Mhee unatkozott, elhanyagolva érezte magát, és afelé az ember felé fordult, akivel jelenleg a legtöbb időt töltötte, és aki kedves volt hozzá. Nem feltétlen kellett volna ennek romantikus irányba elmennie, és szerintem Ba-Mhee tényleg csak azért érzett vonzódást, mert Tae éppen elhanyagolta. Nagy törést okozott a csapatban, mikor Tae és Pah meglátta Ba-Mhee-t és Judy-t csókolózni. Tae utána önmaga árnyéka volt, és habár Ba-Mhee örült annak, hogy a változatosság kedvéért most valaki ővele törődik, de Judy törődése azért már zavaró lett... ugyanúgy, ahogy korábban ezt Ba-Mhee is zavaróan csinálta. A lány végül rájött, hogy még mindig Tae-t szereti, de kezdte jobban megtalálni a saját útját.
Zárkóztassuk fel a fő párost is eddig a pontig. Nagyon érdekes - és néha vicces - volt figyelni, ahogy Ryan ráébredt az érzéseire. Pie a segítségére volt ebben, amikor elsorolta, mik azok a dolgok, amik jelezhetik, ha belezúgott valakibe.
Például akkor is érdeklődve figyeli a másikat, amikor az semmi érdekeset nem csinál, vagy hogy szeretne róla gondoskodni, még ha ez annyit is jelent, hogy bedugja a laptopját - közben kihúzza a hűtőt :D -, vagy hogy megrendeli neki előre azt az ebédet, amit szeret. Természetesen féltékeny bármire aki csak a kiszemeltjére mer nézni!
Egy adott pillanatban, amikor együtt vagytok, mindenki más megszűnik létezni.
Ryan nem szimpatizál azzal az új ügyféllel, aki Jane-t akarja a munkára - meg másra -, és annyira féltékeny, hogy ismét elkövet egy hibát. De Ryan elég bátor ahhoz, hogy kimondja, kedveli a másikat, és azért volt annyira szétszórt. Most meg azért lesz zavart, mert Jane nem mondja ki nyíltan ugyanígy, hogy mit érez iránta!
Az egyik forgatási napon Jane is megtapasztalhatta, mi is az a féltékenység; Ryan mintha túl közel került volna az új ügyfélhez - mert a barátja volt, de Jane ezt persze nem tudhatta -, így Jane féltékenységében egész nap ugráltatta szegény gyakornokát. Ryan ezért nem is igazán tudott odafigyelni a másik drámára, ami a barátai között zajlott.
Mint látható, nem csak a gyakornokok esnek abba a hibába, hogy az érzelmeik átveszik az irányítást.
Tovább bonyolódik a történet, mikor felbukkan Jane exe, aki el akarja csábítani Jane-t az új cégéhez. A srác legalább jól jött ahhoz, hogy kicsit belelássunk Jane küzdelmeibe is.
Jane sem akar örökké rendezőasszisztens lenni; gyakornokként kezdte, és rendező akar lenni, csakhogy valamiért a rendező nem az ő terveit választotta, és megragadt ebben a pozícióban. Vagy saját maga, vagy a rendező miatt nem mer már nagyot álmodni, de Ryan felbukkanása ebben is segít, mert a srác támogatja a törekvését, és felnéz rá a tehetsége miatt.
Pah és Ryan szenved egy apró balesetet, amin Jane nagyon kiakad, és kicsit durvábban beszél Ryan-nel, mint kellene. Persze kibékülnek, és ez az eset segít kibékíteni Pah-t és Ba-Mhee-t is, akik között ugye Tae miatt még mindig volt feszültség. Ez a rész Pah szempontjából nagyon szerencsés volt, mert habár megsérült, de végül mindenkivel tisztázhatta a nézeteltérést, és felcsillant előtte a jövője képe is, hogy rendező szeretne lenni. Pah volt a személyes kedvencem a sorozatban.
Ryan és Jane a munkahelyi titkos "viszony" időszakát élték, Tae pedig eldöntötte, hogy visszaszerzi a barátnőjét, amiben Pah és egy tucat kolléga szíves örömest közreműködött. Tae itt annyira jól nézett ki!
Jane vállalja, hogy kisegíti az exét egy projektben, így azonban kevesebbet reagál Ryan üzeneteire, Ryan így tehát búslakodni kezd. Aztán szépen le is buknak, mert nyilván nem a céges papíron kellene üzengetni egymásnak. A csapat nem hazudtolja meg önmagát, segíteni akarnak Ryan-nek kideríteni, Jane valóban kedveli-e, de ezt csak egy egyenes kérdés után tudhatjuk meg.
Az utolsó részre pedig behoztak egy olyan problémát, ami jól megmutatta, hogy a felnőttek sem tévedhetetlenek, bizony ők is hibáznak. Miközben Jane segített az exének, a fickó szépen ellopott Jane gépéről egy videó-ötletet, éppen Ryan ötletét, amit Jane a sorozat elején visszadobott. A videó kikerült, és a cégnél persze tudták, hogy az Ryan ötlete volt, egy gyakornoké, és most mindenki azt hiszi, hogy Jane eladta az ötletet az exének.
És Jane ahelyett, hogy megmagyarázná, kilép a cégtől, és Ryan üzeneteire sem válaszol. Mivel Jane hírneve amúgy is olyan volt a cégnél, amilyen, ez csak olaj volt a tűzre.
Mindeközben elérkezett a gyakornoki idő vége is, így elbúcsúztatják a csapatot. A végére azért Jane is felbukkan, csak hogy közölje, lelép az országból, hogy végre igazi rendező lehessen. Persze megértettük a dolgot, de azért öt (!) év az nem semmi. Azt már nem hittem - volna - el, hogy ennyi idő alatt nem változtak meg az érzelmeik...
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése