#51 BL sorozat értékelő (Utsukushii Kare)

2022 első sorozata nem nyűgözött le, tehát ne kövezzetek meg, de ez sem szívből jövő ajánló.

Utsukushii Kare

(My Beautiful Man)

Vigyázat, spoiler és enyhe +18!

Ez a sorozat is egy azok közül, amik rövidek, tömörek, nem kell rajta sokat töprengeni - legalábbis első pillantásra ezt hisszük. Ha a legelső benyomásomat fogalmaztam volna meg, akkor még annyira sem ajánlanám ezt a szériát, de mivel majdnem egész este töprengtem rajta, megláttam a mélyebb rétegeit, megláttam a benne rejlő szépséget.

Adott hősünk, a magát nehezen kifejező Hira, akinek az minden vágya, hogy láthatatlan legyen. Utolsó félévét kezdi a középiskolában, de mit ad Isten, a szüleit épp ekkor helyezik új munkahelyre, Hira viszont marad a nagyszülői házban, ami így csak az övé - több szempontból is kényelmes megoldás, de erről majd később.

Hira állandóan a fényképezőgépe mögé bújuk, megörökíti, ami tetszik neki, így nem kell az emberek szemébe néznie. A félév eleji bemutatkozáson viszont túl kell esnie, de annyira dadog, hogy csak annyi jön ki a száján, Hi... hi, néhány srác az osztályból ezért kezdi gúnyból úgy szólítani, hogy Hihi.

Hira megmenekülését nem másnak köszönheti, mint másik hősünknek, Kiyoi-nak.

Sablonos lesz, de tényleg nem tudok mást mondani, ez a srác gyönyörű. Láthattunk már szép, vagy akár szexi srácokat, a Color rush egyik főhőse konkrétan egy kpop idol volt, és ismét kaptunk valakit, akire lehet csorgatni a nyálat.

Kiyoi nem csak Hirát nyűgözte le, hanem mindenkit. Teljesen a másik srác ellentéte; központi figura, mindenki a kegyét keresi, Hira ezért magában Királynak nevezi.

Én azért láttam rajta valami méla unalmat, hűvös távolságtartást. Szinte a legelejétől kihasználta - a többi sráccal együtt - Hira szolgálatkészségét, vele hozattak innivalót, kaját, egy ponton még a házát is birtokba vették.

Hira icipicit tényleg zaklatta a másikat, utána járt és bámulta, ilyen módon még azt is megtudta, hogy Kiyoi táncterembe jár, és hogy szerepelni akar a tévében. Benevezett egy versenyre is, hátha így közelebb kerül álmaihoz. Talán azért engedi, hogy Hira továbbra is a nyomában legyen, mert fél, hogy Kiyoi elárulja a titkát?

Hira még a vonzalmát is bevallja úgy-ahogy, de Kiyoi "undorodik" tőle, folyton bántja - szavakkal -, s engedi a barátainak, hogy ugráltassák. De ezt is csak egy pontig. Mikor egy srác, aki nem a belső körük tagja, fel akar takaríttatni valamit Hirával, Kiyoi közbelép - persze úgy tesz, mintha csak nagyon türelmetlenül várná a gyömbérsört, amiért elszalajtotta Hirát.

Mondhatnánk, hogy "jóban" lettek, de számomra Kiyoi még mindig sokkal többet bántotta Hirát, mint illett volna. Kiyoi közben elveszítette a versenyt, nem jutott tovább, így megint eltaszította magától a másik srácot. 

A verseny elvesztése miatt Kiyoi kiesett a pikszisből, a srácok nem barátkoztak már vele, beszóltak neki, de róla ez természetesen lepergett. Hira maradt mellette egyedül, együtt tanultak, fotóztak, ilyesmi.

Mikor a többiek látják, hogy Kiyoira nincs hatással a beszólogatás, paradicsomlevet borítanak rá a lépcsőn. Ezen aztán Hira annyira kiakad, hogy a tettek mezejére lép, de azt már nem látjuk, mit is csinált pontosan.

Ezután a Király akkora kegyet gyakorol, hogy Hira még a kezét is megcsókolhatja. Kiyoin egyébként látszik, hogy hálás a srácnak, amiért miatta dühödött fel ennyire.

Innen is köszönetem a magyar fordítónak, amiért a disgusting kifejezést következetesen hátborzongatónak fordította, sokkal tompította így Kiyoi beszólásait. 

A sorozat nagyon jól megjelenítette azt, milyen gyorsan változik egyesek megítélése a gimnáziumban. Akit egyik nap még kinéznek, másnap megint imádják. Így volt ez Kiyoi esetében is, aki szerepelt egy magazinban, és a gimnázium utolsó napján ismét mindenki az ő kegyét kereste. Hira pedig elkönyvelte magában, hogy vége a szép napjaiknak.

Mivel úgy érzi, ez az utolsó lehetősége, hogy bevallja érzelmeit, követi a másikat, Kiyoi pedig vár rá. Ismét zaklatónak nevezi, de már kedvesebben, és mosolyog is.

Lehet ezt mosolynak nevezni? Szexi, ragadozó vigyor ez, egy olyan valakié, aki tisztában van saját magával. Vagyis... talán mégsem.

Láthatóan idegesíti, hogy Hira ismét nem tud kinyögni egy értelmes mondatot, pedig lenne mit mondaniuk egymásnak. Itt láttam először Kiyoin, hogy esetleg... neki is vannak érzései, amit sem mi, sem Hira nem sejt.

A következő pillanatban aztán döbbenet a köbön, mert...

Őszinte leszek, erre nem számítottam! Hira azt hiszi, ez amolyan szánalomcsók volt, hiszen ha már úgysem találkoznak többet, Kiyoi így búcsúzik el tőle... igazat adtam neki, meg nem is. Főleg a folytatás fényében!

Ugyanis megkaptam, amit nagyon szeretek, miszerint, a másik hős is szót kapott! Eddig Hira nézőpontjából láthattuk az eseményeket, de az ötödik és hatodik részben Kiyoi gondolatait, érzéseit is láthattuk, hallhattuk. Nagyon szeretem ezt, és így sikerült is összeraknunk a képet.

Nem csak azért tartotta maga mellett Hirát, hogy megalázza. Ő is felfigyelt rá az első napon, és kíváncsi volt, Hira mégis mit akar tőle, mivel a többiekről tudta, hogy csak kihasználják, de még mindig jobb velük lenni, mint egyedül. Elvált szülők gyereke, és mivel az anyja új családot alapított, róla elég hamar megfeledkeztek. Itt térnék vissza arra, amit az elején említettem - Hira és Kiyoi szülei is elég kényelmesen el lettek tüntetve a színről. Kiyoi azért szeretne a tévében szerepelni, mert ott mindenki boldognak tűnik, főleg azok a sztárok, akikért rajonganak.

Közben azért Hirához is visszatérünk, egyetemre jár és fotózást tanul, a legnagyobb változás pedig, hogy van egy aranyos barátja, aki beszél helyette is.

Koyama persze bele van zúgva hősünkbe, ezt csak a vak nem látja - meg Hira. Koyama aztán egyszer csak azt kéri a másiktól, hogy menjenek el egy étterembe - ez közvetlenül azután van, hogy Koyama megtudja, Hira egész életében csak egy személyről csinált fotót, egy fiúról -, ami történetesen a bátyjáé, és ahol történetesen amolyan kicsinyített színpadi előadásokat tartanak. Ki lehet találni, ki a főszereplő!

 

Koyama persze csak kedves akart lenni, mert Hira mindig úgy megbámulta Kiyoit egy reklámban, hogy azt hitte, a rajongója.

No de Kiyoi gyorsan tiszta vizet önt a pohárba, és még a partira is meghívja Hirát, aki azonnal menne, de Koyama iránti szolidaritásból mégsem teszi - hiszen aznap van Koyama születésnapja. Kiyoi persze ezt nem tudhatja, és hát ha pillantással ölni lehetne...

Ja, de amúgy... ezt a nagy sztárt aztán EGYÁLTALÁN nem érdekli, Hira elmegy-e a buliba vagy sem. Pff!

De Kiyoi a saját részeinél ismét lebukik. Visszagondol a középiskolára, arra, hogy utolsó találkozásukkor megcsókolta a másikat, és az volt az első csókja. Hogy utána Hira nem kereste, és ő sem tudta elérni... mert amikor Kiyoi ellökte, vízbe esett a telefonja.

És ezért - is - szeretem a kettős szemszöget. Mert Kiyoi hamarabb tudta, hogy Hira a főnöke öccsének a "pasija", és ő vette rá a főnököt, hogy elhívja az étterembe kettejüket. És itt látszott, Kiyoi mennyire ideges a találkozás miatt, de nem kellett aggódnia, Hira szemében továbbra is ő volt az egyetlen.

Visszaemlékezéséből azt is láthattuk később, Hira mennyire kikelt magából középiskolában, mikor Kiyoit leöntötték. Brutális volt!

Most viszont Kiyoi féltékeny. Hiába tudja, hogy le kellene zárnia ezt az egészet, hogy nem kellene elhívnia a másikat az előadásokra, felhívnia őt telefonon, stb., nem tudja türtőztetni magát. És gyakorlás közben azt is megérti, hogy szerelmes Hirába.

De akkor most mi van? Hira a másik srác pasija, vagy még mindig Kiyoit szereti? Miután Kiyoi meglátja őket együtt - mert Koyama végül szerelmet vallott Hirának -, már tényleg nem akar többet találkozni vele, de mivel Koyama annyira rendes és nagylelkű, elintézi, hogy Hirát hívják segítségnek az egyik előadás után. 

Nagyon bonyolult jelenet ez. Hira továbbra is alig tud beszélni, de Kiyoi teljesen ki van akadva. Hira nem gondolta, hogy esetleg neki is lehetnek érzései? Hát, őszintén, nem! Játszotta végig a jégkirályt, az arca rezzenéstelen, Hira meg áhítattal bámulta, mintha tényleg egy Isten lenne. Hogy érezhetne Kiyoi iránta bármit is?

De ó, ismét kaptunk egy WTF jelenetet, konkrétan kiugrott a szemem a helyéről...

Elestek, mikor majdnem rájuk zuhantak a dobozok, és akkor Hira így... minden további nélkül... mintha egyenesen egy pornófilmből lépett volna ki...

Én meg így... Hira, neked nem tanították meg, hogy férfiak ujját nem szabad így szopogatni, mert felhívásnak veszik?? És Kiyoi látszólag benne lett volna, mert közelebb hajolt, de sajnos józan Hira visszatért.

Kiyoi tudni szerette volna, most akkor ki ő Hirának, ez a csökött agyú meg benyögte, hogy olyan számára, mint egy király, akinek ő az alattvalója, imádója. Gratulálok, így kell megölni a pillanatot.

Hira ezután hiába hívogatja a másikat, Kiyoi nem válaszol neki. Hira végső elkeseredésében hangüzenetet küld, amiben egy utolsó találkozót kér azon a helyen, ahol Kiyoi megmentette. Ha a srác nem megy el, Hira nem zaklatja többé. Kiyoinak közben próbája van, este pedig vacsorázni mennek a csapattal.

Hira ott várja az osztályteremben, és Kiyoi késve bár, de meg is jelenik.

Ismét volt egy csörtéjük arról, hogy Kiyoi nem király, Hira nem az alattvalója, és igenis neki is vannak érzései. Hira nehezen hiszi ezt el, de sok dolgot át kell értékelnie magában. Az biztos, hogy szereti a másikat, és most nem fogja elengedni.

S elkerekeztünk a boldogság útján.

Nem mondom, hogy nem húzott fel a sorozat. Hira karaktere nagyon idegesített; nem szeretem, amikor nyíltan azért szeret bele valaki a másikba, mert gyönyörű. Tény, hogy Kiyoi az volt, de emellett mélységet is fel lehetett fedezni, céltudatosságot, és szeretetéhséget. Hira segíteni akart neki, mellette állt, és a végére talán ő sem csak a meseszép királyfit látta benne. És hogy Kiyoi miért viszonozta az érzéseit? Jó kérdés. De ilyen a szerelem. Nem válogat.

A két utolsó rész, és egyben Kiyoi nézőpontja miatt mindenképpen megérte megnézni.