Erre nem számítottam.
Beside the Sky
Vigyázat, spoiler és némi +18!
Tudtam én erről a Fourever you projektről, de őszintén, az első évad egyáltalán nem vonzott, a párosok nem érdekeltek különösebben. Node, elkezdődött a második évad, ahol, habár a régi szereplők is feltűntek, de végre más páros kapta meg a főszerepet. Egyik délután csak úgy belepörgettem... és nyomban függővé váltam.
Imádtam, hogy visszarepített a kezdeti időkbe, a 2moons és az Until we meet again korába, és ismét rá kellett döbbennem, mennyire szeretem a sulis sztorikat. Főleg, ha van itt nekünk egy-egy szuper baráti társaság, akik néha támogatják, néha meg hátráltatják hőseinket.
Az első 8 rész fő párosa Tonfah és Typhoon. Ők gyerekkoruktól ismerték egymást, szomszédok voltak, a néhány évvel idősebb Fah mindig igyekezett vigyázni a fiatalabb srácra, tudta például, mennyire fél a mennydörgéstől, a vihartól, mert az apja bezárta egy sötét helyiségbe, mikor hibát követett el.
Ha már kedves papa... szerencsétlen Phoon szinte egész életében bántalmazva volt, azt kellett hallgatnia, hogy minek született meg, hogy egy fattyú, és a nővérén kívül senki sem szerette. Éppen ezért az apja őt hibáztatta a szeretett lány haláláért. Phoon is úgy nőtt fel, hogy a vállán cipelte ezt a terhet, és senkinek sem beszélgetett róla, nem kérhetett segítséget. A nővére halála után Phoon azt az utasítást kapta, hogy maradjon távol Fah-tól és a családjától, mert az apja nem akarta, hogy megtudják a történteket. És persze azzal zsarolta szegény fiút, hogy majd róla fognak rosszat gondolni, elvégre ő a hibás.
Phoon így érkezett meg az egyetemre, ahová a nővére álma miatt jelentkezett, aki orvos akart lenni. Már két héttel korábban ott van a városban, s kivel találkozik hirtelen... természetesen Fah-val.
Az első két rész instant sírás; nem elég, hogy az apja folyton bántja, elvesztette szeretett nővérét, és még Fah-tól is távol kell tartania magát! Phoon annyira egyedül van, hogy megszakadt érte a szívem.
De hála Istennek, az univerzum és a sorozat írója elküldte neki a legjobb barátokat valaha. Mert nemcsak remek társaságot biztosítanak neki, hanem mellette állnak, mikor Phoon elmeséli nekik szomorú történetét (Phoon egyik este elviharzott otthonról, lerészegedett, és történt valami durva a bárban, ezért felhívta a nővérét, hogy menjen érte, de sajnos a lányt út közben elgázolta egy részeg sofőr), és ráveszik, hogy kezdjen el üzengetni Fah-nak!
Merthogy Phoon, az apja miatt kicsit durván taszította el magától az idősebb srácot, aki most biztosan haragszik rá. Amikor találkoznak, kínos a légkör, pedig mivel Phoon barátai és Fah barátai járnak, így ők is többször futnak össze.
És Phoon cuki üzenetei elnyerik jutalmukat, ugyanis Fah egyszer csak válaszol!
S máris oda-vissza üzengetnek egymásnak, kezdetben egy közvetítő segítségével, aztán, mikor az megbetegszik, egy kávézóban adják le mindig a csomagot. Hát, ebből is adódik néhány aranyos jelenet, főleg, amikor Fah végre összerakja, hogy a titokzatos levelezőtárs, akit bizony kezd megkedvelni, az Phoon, akit szintén nem tud kiverni a fejéből.
Imádtam a haverokat. Amint látták, hogy Fah érdeklődni kezdett valaki iránt, sőt, egy drága csokoládét is küldött neki, azonnal rászálltak!
Arthit, te leszel a következő, muhaha! :D
Hohó, Fah elkezdett flörtölni!
Fah születésnapjára Phoon is ad neki egy ajándékot, de már annyira megszokta, hogy másként ír, hogy ezt is úgy jegyzi, ahogy a titkos leveleket, így Fah rájön, ki ő valójában.
És innentől Fah nem kegyelmez, jelentősen kikezdi Phoon idegeit; például felbukkan a kávézóban épp akkor, amikor Phoon átvette a csomagját, és leadta a Fah-ét. Fah olyan lazán állt ott mellette, pedig még a tulaj is ideges lett emiatt a fordulat miatt. :D
Fú, de élvezte! :D
Szép mentés!
De Fah tovább is ment. Nyíltan pakolgatta a kék csomagot, amit Phoon-tól kapott, szegény srác szeme láttára. Aztán egyszer, amikor elvitte valahová kocsival, arra is megkérte, hogy nyissa ki a csomagot, és olvassa fel neki a levelet, mert ő épp vezet, de nagyon kíváncsi! Szegény Phoon! Egy közös ebéden pedig Fah keresztkérdésekkel bombázta, és persze, hogy Phoon bizonygatta, hogy a levélíró nem fog eltűnni, meg hogy csak őt, Fah-t kedveli, és biztos nem levelezik mással. Áh! Az az élvezet és öröm Fah arcán!
Szegény! :D
Phoon elég önbizalmat nyer a barátai és Fah által ahhoz, hogy elszakadjon valamennyire nővére álmától, és nem állatorvos lesz, hanem a saját útját fogja járni. Valószínűleg fotózást fog tanulni, és az egyik jelenetben láthattuk, hogy fel is vették.
Node, vissza a jelenbe. Fah egyrészt nem akarná erőltetni a találkozást, de mégis sikerül rávennie a levélírót, hogy még ha beöltözve is, de láthassa. Phoon persze nem szólalhat meg, úgyhogy itt is írásban válaszol. Itt egyébként szó volt arról, hogy Fah-ra mekkora nyomás nehezedik a szülei részéről (a neve azt jelenti, égbolt), és amikor Phoon megírja neki, hogy ő csak azt szeretné, ha a szerelme lenne, Fah arcáról nem lehet letörölni a vigyort.
Az egyik legmeghatóbb jelenet volt számomra, amikor Fah kérte, hogy megfoghassa a kezét, amit megcsókolt. Azt mondta, kedveli a másikat, és nem csodálom, hogy Phoon sírva fakadt. Soha senki nem volt mellette, amióta elvesztette a nővérét, és most ez rengeteget jelenthet neki. A gyönyörű, érzékeny csók pedig a ráadás.
*-*
Természetesen Phoon végül felfedte magát Fah előtt, és így visszaigazolást kaptak az érzései.
De a neheze még csak most jön. Phoon egy idő után nem titkolhatja tovább, mi történt a nővérével, és el is viszi a másikat a sírhoz. Kiderül, hogy Fah már tudott róla, csak időt akart hagyni a srácnak, hogy ő maga mondja el. Még Fah szülei is elfogadják őket, amikor a fiuk közli, hogy együtt vannak.
Hungry eyes
Fah több dologban is segít Phoon-nak. Phoon apja újra megházasodott, és született egy kislányuk is, de a feleség csak később tudta meg, hogy a férfinak már volt családja. Találkozik Phoon-nal, és szerencsére meglepően kedves volt vele, nyilván azért, mert már ő is rájött, milyen ember az a fickó valójában. Phoon szavai megerősítik abban, hogy el kell tőle válnia, és borítékolható volt, hogy az apja ezért Phoon-t fogja okolni. Egyik alkalommal Fah vette fel a telefont, mikor a fiát hívta, és Fah ezután gyengéden figyelmeztette a fickót, hogy hagyja békén őket. Ez sajnos nem vált be, mert a férfi újra megverte a fiát, de annyira büszke voltam, mert Phoon ezúttal kiállt magáért!
Mert mégis miért az ő hibája, hogy megszületett? Miért ő tehetne mindenről? De az apja csak mondta a magáét, és ha Phoon barátja, North nem lép közbe, ki tudja, mi történhetett volna. Az azonnali visszavágás helyett Fah hideg fejjel gondolkodott, és nem testileg bántotta a fickót, hanem feljelentette, így börtönbe került, minden vagyonát elvették.
Annyira örültem, hogy Phoon mellett végre ilyen kedves emberek állnak, és látszott, hogy ebből a srác is erőt merített.
Utolsó teendőjük az volt, hogy felkutassák Phoon anyját, akiről kiderült, hogy japán. Fah és barátja megtalálták, a nő pedig természetesen találkozni szeretett volna a fiával. Phoon apja hiába próbálta őt rávenni, hogy vetesse el a gyereket, habár ő maga is csak 16 éves volt, megtartotta, és abban bízva hagyta ott, hogy az apjánál majd jó helye lesz. Éveken keresztül küldött neki ajándékokat, most pedig végre találkozhattak.
Imádtam, ahogy Fah a másikra nézett. Nem csak a hungry eyes, hanem a kedves, szerelmes, törődő tekintet volt az, ami engem is levett a lábamról.
Phoon igazán csodás változáson ment keresztül. Barátokat szerzett, mellette áll a szerelme, el tudta engedni azt a sok gonoszságot, amit az apja művelt vele, és megbékélt a nővére elvesztésével. Nagyon összeillenek ők ketten, imádtam nézni őket együtt.
Hatalmas plusz pont a barátokért, mihez is kezdenénk nélkülük?
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése