Láz

Fekete tőr testvériség; Butch&Vichous; ez egy hülyeség

A cím innen: Adam Lambert - Fever

Butch O’Neal egész éjszaka az ágyat nyomta. Wrath az eligazításon csak beleszimatolt körülötte a levegőbe, és azon nyomban megtiltotta, hogy kitegye a lábát az utcára. Így egyszerűen. A zsaru szívesen mondta volna, hogy neki nem parancsolhat, de mivel ramatyul érezte magát, nem tiltakozott a szobafogság ellen.

Ritkán volt beteg, de a tüneteket azért felismerte, most azonban semmi sem stimmelt. Az egész teste égett, a hőmérő mégsem mutatott semmit. Mikor Vishous benézett hozzá, már a lepedőt is lerúgta az ágyról.

-         Lázas vagy – mondta a férfi, majd óvatosan megérintette társa homlokát. Abban a pillanatban Butch megnyugodott.

-         V – lehelte -, a férfiaknak is lehet termékenységi időszaka?

-         Megőrültél? – csattant fel a kérdezett, és elhúzta a kezét, mire Butch felnyögött.

-         Ha… mellettem vagy, elmúlik.

Egy hosszú és feszült pillanat múlva Butch érezte, hogy besüpped mellette az ágy, aztán Vishous mellkasa a hátához ért, ahogy a férfi átkarolta hátulról.

-         Jó így? – suttogta a fülébe, amitől a zsaru megborzongott.

-         Igen.

Csak feküdtek a csendben, bár Butch gondolatai úgy száguldottak, mint egy gyorsvonat, s a vére is egy irányba terelődött a testében. Jó ég, ilyenkor egy nőt kellene kívánnia, nem? Ő meg érthetetlen módon a legjobb barátja után…

-         Sóvárgás – szólalt meg V, kiegészítve Butch gondolatát.

-         Mi?

-         Sóvárogsz. Utánam.

-         Én…

Vishous addigra már rá is ült a másik csípőjére, majd lehajolva megcsókolta. Butch hirtelen úgy érezte, megnyitottak benne egy csapot, amin keresztül távozott a forróság. Mikor V elhúzódott, azt lihegte:

-         Nem kell… megtenned.

-         Óó, dehogynem – támasztotta össze a homlokukat a harcos. – Én is lázas vagyok.

-         Mióta?

-         Amióta megismertelek.