A szobaajtó döngve csapódott be Type mögött, a drámai bevonulás azonban hatástalan maradt, ugyanis Tharn csukott szemmel ült az ágyon, és zenét hallgatott. Összerezzent, ahogy Type kirántotta a zsinórt a füléből.
- Igaz ez?
- Mármint mi? – Tharn a maga nyugodt módján nézett fel rá.
- Hogy interjút adtál tegnap.
- Igen.
- És azt mondtad, szingli vagy?
- Igen – bólintott a srác, nem látva előre a bombát. Type összeszorította az ajkát.
- És ez így szerinted rendben van?
- Azt gondolom, igen, mivel te magad mondtad, hogy nem szeretnéd, ha…
- Az egy dolog, én mit mondok, az meg egy másik, hogy te nyílt felhívást intézel a tömeghez! – Tharn ráncolta a homlokát.
- Nem intéztem semmit senkihez. Azt hittem…
- Meg kellett volna beszélned velem!
- És nem ugyanezt mondtad volna? – Tharn felpattant. – Hagytad volna, hogy kijelentsem, a szívem már foglalt? Nem is beszélve egyéb testrészeimről? – Type ökölbe szorította a kezét. – Most komolyan ez a bajod? Féltékeny vagy?
- Megállított egy csaj a folyosón, és kérte, hogy adjam oda neked a számát.
- És mit mondtál?
- Hogy inkább megtartom én, mert te túl merev vagy a randizáshoz. – Tharn felnevezett, aztán átkarolta a másikat.
- Nem is rossz ötlet, hogy te legyél a testőröm. Felhatalmazlak, hogy lerázz a nevemben bárkit, aki a közelembe akarna férkőzni.
- Tényleg? Még a végén azt mondom, nemi betegséged van.
- Akár azt is mondhatod, hogy kicsi a farkam. – Type féloldalas, ravasz mosolyra húzta a száját.
- Óó, és én azt honnan tudhatnám? – Tharn vigyorogva az ágyra lökte, majd fölé mászott.
- Bármikor kérhetsz személyes, mélyreható bemutatót. – Most már Type is nevetett, és boldogan adta át magát a csóknak.
Tharn elég hamar hozzászokott Type hangulatingadozásaihoz. Nagyon gyorsan felkapta a vizet, de szerencsére gyorsan le is lehetett nyugtatni. Azt még nem próbálták ki, vajon mi történne, ha Tharn sértődne meg. Egészen addig a napig.
Aznap este Tharn bandája egy egész estés koncertre készült. A jegyek nagy része elkelt, de Tharn természetesen jó sokat szétosztott a barátai között, és már hetekkel korábban odaadta Type-nak a saját, VIP meghívóját, ami feljogosította a backstage-ben való tartózkodásra.
Tharn nem érezte felhőtlenül boldognak magát, de szerencsére ez nem látszott a játékán. A koncert után aláírásokat és fotókat osztogattak, majd visszavonultak átöltözni és pihenni. Tharn abban reménykedett, hogy Type ott fogja várni, de a srácot sehol sem találta. Többször is hívta a mobilján, sikertelenül. Amikor aztán meglátta Technót a tömegben, egészen megkönnyebbült.
- Ez volt ám a koncert! Sose hallottam még ilyen hangosan visongatni a lányokat.
- És ezzel le is buktattad magad – veregette meg a vállát Champ.
- Type itt van valahol?
- Azt hittem, hátul van. – No arca eltorzult. – Egész nap nem láttam.
Tharn legelőször arra gondolt, hogy valami baleset történt, és Type kórházba került. Vagy megtámadták. Esetleg…
- Ott van! – kiáltott fel hirtelen Techno, majd úgy tűnt, azonnal vissza is vonná a szavait. – Vagyis, hát nem biztos… - De már Tharn is látta, viszont nem akart hinni a szemének.
Type egy lánnyal a karján, beszélgetve és nevetgélve lépett be a helyszínre. Valószínűleg rájöttek, hogy csúnyán elkéstek, mert ismét összenevettek.
Tharn nem jött dühbe egyhamar. Büszke volt arra, hogy Type-ot is vissza tudta fogni, amikor kellett, most viszont úgy érezte, mintha valamilyen gyilkos erő szállná meg a testét. Szeretett volna odatrappolni, szétválasztani őket, mindenki tudomására hozni, hogy Type hozzá tartozik… de valóban így volt? Abban a pillanatban Tharn-ban valami összeomlott, és már semmiben sem volt biztos.
Tharn végül úgy kullogott el a helyszínről, mintha nem épp egy sikeres koncerten lett volna túl. Type egy nevetés közben épp felnézett, és látta a srác görnyedt, távolodó hátát. Aztán már ott volt előtte Thorn és Techno, és elrángatták a lány mellől.
- Mi a francot csinálsz?! – mászott az arcába Thorn.
- Csal elhoztam…
- Elhoztál egy csajt a pasid koncertjére? Ráadásul el is késel? Normális vagy? – Még sosem látta a srácot ilyen dühösnek. – Megmondtam neked, hogy ne merészeld összetörni az öcsém szívét. Mindkettőnket átvertél.
- De… én… - Thorn anélkül hagyta ott, hogy végighallgatta volna. – No… én…
- Igaza van – mondta Techno szokatlanul komoran. – Hiába volt sikeres a koncert, Tharn csak arra várt, hogy te megjelenj és mellette állj.
Type korábban is érezte már önzőnek magát, most viszont legszívesebben elsüllyedt volna. A lány, akit szórakoztatott, annak a fickónak volt a lánya, akihez gyakornoknak szeretett volna elszegődni. Tudta, mennyire fontos ez a fellépés Tharn karrierje szempontjából, és azt is tudta, hogy meg kellene jelennie, mégis…
Elköszönt a lánytól, majd rohant a közös szobájukba. Mikor látta, hogy Tharn ágya, asztala és szekrénye üres, a lába megroggyant. Végül csak sikerült elérnie, hogy a másik kiköltözzön…
Becsöngetett a szomszédokhoz, de senki sem tudta, hová ment Tharn. Type elővette a mobilját, aztán ledobta az ágyra, mivel lemerült. Miután némileg lenyugtatta magát, tudta, hogy már csak egyetlen lehetősége van. A kései óra ellenére felkereste a suli szószólóit, akik már korábban is szerettek volna vele interjút készíteni.
Nem hitte, hogy szavaival elérheti a célját, másnap reggel Tharn mégis megjelent az ajtóban. Végighallgatta Type magyarázkodását, de hűvös arca elárulta, hogy kettejük között valami megtört, és Type-nak sok energiájába fog kerülni, míg újra elnyeri a bizalmát. De Type készen állt rá.
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése