Hosszú (?) kihagyás után ismét egy Teen wolf sztorival érkeztem. Néhány hónappal ezelőtt szembe jött velem a fenti kép, és annyira megragadott - no meg annyira hiányoztak a szereplők -, hogy muszáj volt megírnom a kép által közvetített rövidke történetet. Remélem tetszeni fog nektek, fogadjátok szeretettel! :)
A Hale-ház csendes volt azon a hajnalon, köszönhetően az
előző esti dorbézolásnak. Még Derek sem emelt kifogást a szombati buli ellen,
elvégre meg kellett ünnepelniük, hogy új taggal bővültek; Stiles végre
beköltözött.
Derek lopott pillantást vetett a mellette heverő alakra;
hallgatta nyugodt lélegzetvételeit egy keveset, gyönyörködött a kóstolnivaló
bőrben, aztán amilyen halkan csak tudott, kiosont a szobából. Nem ivott annyit,
mint a falka többi tagja, de a reggeli futásról különben sem mondott volna le.
Az erdőn átsuhanva a feje és a szíve kitisztult, a tagjai pedig kellemesen
zsibbadttá váltak. Csak így tudta tartani a tempót a fiatalokkal, és csak így
volt képes megmutatni nekik, hogy öreg farkas nem vén farkas.
Még mindig alig tudta elhinni, hogy Stiles végre beadta a
derekát. A srác már másfél éve gürizett a rendőrségen és egész szép sikereket
ért el. Még az apja szerint is remekül haladt, valószínűleg ennek köszönhető,
hogy az öreg is áldását adta a költözésre. Ennek, meg még valaminek…
-
Nem akarlak egyedül hagyni – mondta akkor
Stiles. – Ki fogja kikapni a hamburgert a kezedből, ha nem én? - A seriff ekkor Derekre nézett.
-
A tied. Viheted. – És a farkas vitte.
Kicsivel tovább bolyongott az erdőben, mint rendesen, így
kénytelen volt sorszámot húzni, ha valaha be akart jutni a fürdőbe.
Stiles már nem volt az ágyban, úgyhogy oda ment, ahol a
legvalószínűbbnek tűnt, hogy megtalálja.
-
Ne hagyd nyitva a hűtőt! – rivallt rá Stiles
éppen valakire, amit nagy csattanás követett. – Úgy! Majd ha te fizeted a
villanyszámlát, nyitva hagyhatod.
-
A tejet azért kivehetem? – morgolódott egy hang,
akiben Derek Isaac-re ismert.
-
Tessék. – Mormogás. – Ne süssek neked inkább
kolbászos tojást? A gabonapehely nem fogja elcipelni helyetted az izmaidat. –
Töprengős csend, majd:
-
Kösz. – Derek elnyomott egy vigyort, mielőtt
belépett volna a konyhába.
-
Jó reggelt.
-
Neked is – biccentett Isaac, Stiles pedig
megajándékozta egy kacsintós vigyorral.
-
Reggelit rittyentek. Kérsz?
-
Még szép. – Miközben a srác felütött néhány
tojást, a farkas odalépett mögé, és a nyakába csókolt.
-
Undorítóak vagytok – mondta az érkező Erica. –
Úú, én is kérek a kajából, ha Stiles csinálja! – Azzal csábosan lehuppant Isaac
mellé. Stiles szalutált, mire a lány felkacagott.
Végül az egész társaság kolbászos tojást reggelizett, a
gabonapehely pedig a szekrényben maradt.
A jóllakott farkasok szívesen visszasomfordáltak volna a
szobájukba, de vasárnap ide vagy oda, Derek szigorúan kiparancsolta őket az
udvarra, hogy megkezdődhessen az edzés.
A következő néhány hét teljesen összefolyt, Derek mégsem
tudott volna felidézni olyan pillanatot, amikor boldogabb lett volna. Stiles
mellett ébredt, és mellette hajtotta álomra a fejét, benne talált megnyugvást
egy zűrös nap után, és rajta nevetett, mikor butaságot csinált. Annyira
elmerült a boldogság ezen új buborékában, hogy egy darabig fel sem tűntek neki
a bekövetkezett változások.
Íratlan szabály lett, hogy Stiles készíti a reggelit és
általában a vacsorát is, az ebédet pedig az épp otthon lévők oldották meg.
Derek általában túl kótyagos volt ahhoz kora reggel, hogy észrevételezze, mit
művelnek a kölykök, aznap azonban eltervezte, hogy ellátogat a közeli
nagyvárosba, és korán akart indulni.
Éppen egy adag kávét öntött magának, mikor Stiles
felbukkant, kezében egy nagy rakás mosnivalóval.
-
Stiles, nem megy! Nem értem ezt! – vágtatott le
Liam a lépcsőn, majd a fiatalember felé lobogtatott egy füzetet. –
Elmagyaráznád?
-
Csak egy pillanat – mondta Stiles.
Mire Derek kiitta a kávéját, addigra Stiles elindította a
mosást, reggelit tett az asztalra, és meggyőzte Liamet arról, hogy a matek nem
is olyan bonyolult tudomány. Derek pedig somolyogva megcsókolta, és próbálta
leplezni a büszkeségét.
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése