Nincs új a Nap alatt. Miért imádjuk mégis?
Our Dating Sim
Vigyázat, spoiler!
A fenti kérdést továbbra is tartom. Több ehhez hasonlóan rövid/cuki/kevésbé összetett sorozatot is láthattunk már, mégsem tudom megunni. A srácok továbbra is édesek, és mindig van valami plusz adalék, ami színesíti a történetet.
Hősünk Lee Wan izgatottan igyekszik első munkahelyére. Eléggé visszahúzódó srác, és habár jól rajzol, a karakterei többsége valamiért nagyon hasonlít egymásra. Most mégis lehetőséget kap egy számítógépes játékokkal foglalkozó cégnél. Sajnos (?) azonban, amint belép a liftbe, nem mással találkozik, mint régi osztálytársával, akinek 7 (hét!!) évvel korábban szerelmet vallott, aztán lelécelt.
Enyhén szólva kellemetlen a szituáció, ugyanis Shin Ki Tae (Eddy) nem ismeri meg a másikat, így Lee Wan is inkább idegennek tekinti.
Eddy jól megizzasztja a srácot az interjún, aztán még a liftben is tovább kérdezgeti, van-e kapcsolata; merthogy egy randizós játékot készítenek, teljesen érthető az érdeklődése, hát nem?
Ami nagyon tetszett, hogy minden rész végén volt egy amolyan játék. Lee Wan és Eddy ekkor még gimnazisták voltak, és a játékban Lee Wan különböző variációkból választhatott, hogy hogyan reagál egy-egy helyzetben, és ennek megfelelően haladt tovább a játék, vagyis ha ügyesen csinálta, közelebb kerülhetett a kiszemeltjéhez.
A visszaemlékezéseket is szerettem; a Lee Wan eltűnése utáni években többször is előfordult, hogy majdnem írtak egymásnak, az pedig gyakori volt, hogy a másikra gondoltak.
Eddy rögtön utána ment, de már sehol sem találta. :(
Mert természetesen Eddy volt az. Meglepetés, Eddy végig tudta, kicsoda Lee Wan, és hosszú kutatásába került, mire rábukkant, most pedig nem akarja elszalasztani a lehetőséget. De vissza a munkához!
Eddy azért nem ront ajtóstól a házba, kicsit nehezíti még Lee Wan első napjait a munkában, szerintem meg ezzel csak az örömét próbálja leplezni, hogy végre megtalálta.
Mindenesetre elkezdenek dolgozni a játékon, és ahogy Lee Wan feloldódik, úgy lesz egyre több építő kritikája.
Mindenkinek van egy "művészneve", Eddy pedig azt javasolja, Lee Wan legyen Ian, a netes története főhőse után. Ezzel annyit el is árult a másiknak, hogy olvasta a történetét. Az egyik kolléga azonban azt is elárulja, hogy Eddy volt az, aki bevitte nekik Lee Wan rajzait, és ő állt ki amellett, hogy a srácot vegyék fel. Eddy ezután már nem titkolja tovább, hogy felismerte a másikat... sőt, bevallja, hogy ő Gameboy.
Eddy figyelmesen hallgatja Ian megjegyzéseit a játékhoz.
Imádtam, ahogy kiejtette ezt a szót. *-*
Lee Wan azonban megmakacsolja magát, és szigorúan munkakapcsolatot akar. Nem ebédel a csapattal, visszautasítja Eddy közeledését, de mikor Eddy megnyer valami játékot, és az a jutalma, hogy elmehet Iannal terepre, azt a főnök ugye nem tagadhatja meg.
Lee Wan véletlenül segített Eddynek nyerni. :D
A sorozat elején Eddy otthonában láthattunk egy fényképezőgépet...
Rettentő erős jelenet volt, imádtam minden percét.
Eddy egy labdától is "megmentette", aminek láthattuk az előzményét a múltból; ott pont Eddy volt az, akinek a labdája leterítette a padon ülő Lee Want. Aggódott, nehogy megint megsérüljön!
Eddy talán azt hiszi, innentől nyert ügye van, de Lee Wan azt mondja, teperjen kicsit jobban! Ezen még én is meglepődtem! :D
Például, Eddy nem tűri, hogy Lee Wan egy olyan helyen aludjon, ahonnan ki-be járkálhatnak az emberek, szóval elviszi magához. Randira is elmennek, a játék sikeres befejezését követően pedig kicsit felöntenek a garatra. Vagy mégsem?
Most már elhiszed, hogy kedvellek?
Számomra itt Eddy szájtartása (?) rettentően hasonlított Tharn-ére a TharnType-ból.
Hah!
Boldogok vagyunk, kicsit azért féltékenykedünk, a végén meg majdnem összezavarunk mindent azzal, hogy nem tudjuk, hol akarunk tovább dolgozni.
Az egyik korábbi randin Lee Wan azt kérte Eddytől, hogy ne hordja a haját egy bizonyos módon, és akkor Eddy kérdezte, hogy most már utasítgatsz? Ebben a jelenetben pedig Eddy kérte, hogy Lee Wan ne flörtöljön másokkal, meg ne hordja a munkahelyen az ő (Eddy) kedvenc ruháját, erre Lee Wan kérdezett vissza, hogy most már utasítgatsz? :D Tetszett ez a visszautalás, ez a közös poén, igazi párnak tűntek tőle.
Eddynek volt még egy lábon kihordott infarktusa, amikor azt hitte, Lee Wan megint eltűnt, de a srácnak csak be kellett segítenie a családi étteremben. Lee Wan végül visszautasított egy másik állást, és elkezdett egy újabb regényt, ha jól értettem.
Az utolsó két részt nézve arra jutottam, Eddy talán sokkal jobban szerette a másikat, míg Ian eltűnt időnként, és mintha fel sem tűnt volna neki, mekkora szenvedést okoz ezzel a másiknak. Éppen ezért örültem, hogy Eddy születésnapján elvitte őt a tetőre, és újrajátszották azt a régi jelenetet.
LOL, azért oda kellett szúrnia :D
Pozitívum: a srácok tényleg cukik voltak, és szeretem az olyan szériákat, ahol a "vagányabb" pasi kezd el teperni a másikért.
Negatívum: rövidnek éreztem, és azt hitték, ki tudják szúrni a szemem két űrbéli csókkal? A szájuk talán találkozott, a testük viszont két külön bolygón volt...
Végezetül szeretném kiemelni a kedvenc karakteremet, a főnököt! Halál laza volt végig, tepert azért, hogy Lee Wan velük maradjon, és azt is elviselte, hogy Eddy folyton parancsolgatott neki, folyton eltüntette az útból, ha Lee Wan közelében akart lenni. Imádtam! :D
Egy esélyt mindenképp adjatok neki.
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése