Fel sem merült bennem, hogy én valaha megnézem majd ezt a szériát.
S mégis itt vagyunk!
My Love Mix-Up!
Vigyázat, spoiler és enyhe +18!
Mert hiszen ezt a sztorit már ismerhetjük a 2022-es eredeti feldolgozásból, ami a Kieta Hatsukoi címet kapta. Két évre rá elkészült a thai verzió, ami engem akkoriban nem vonzott. De láthattátok már néhányszor, mit tud művelni velem az unalom, szóval csak adtam ennek is egy esélyt. És jól tettem!
Az alapszituáció nem változott: adott Atom, aki kedveli az osztálytársát, Matmi-t. Egy napon elkéri tőle a radírját, és látja, hogy a lány ráírta annak a nevét, akit kedvel - Atom ezt úgy olvassa ki, hogy Kongthap. Kongthap pont Atom előtt ül, és természetesen észreveszi a radírt. Atom, hogy mentse a lányt, azt mondja, övé a radír. Mint mondtam, a fontos dolgok stimmeltek mindkét verziónál, de én inkább azokra a jelenetekre fókuszálnék, amiben a japán és a thai nagyon is eltért.
Az első és legnagyobb különbség számomra, hogy habár mindkettőben voltak poénok, de a japán szerintem kifejezetten erre ment rá; Aoki annyira vicces karakter volt az eltúlzott reakcióival, ellenben Atom, habár szintén sokat aggódott, és sok belső monológja volt, mégsem nevettünk rajta folyton.
A második részben került sor a kultikus színdarab bemutatására, ahol a japán verzióban eredetileg Aoki csípte meg a hercegnő szerepét, és be is öltöztették lánynak. Az a jelenet vicces volt, de egyben nagyon aranyos is. A thai verziótól azonban leesett az állam. A saját kultúrájukat vitték bele a darabba, a srácok nem úgy voltak felöltöztetve, mint egy hagyományos Disney mesében, hanem inkább úgy, mint egy hagyományos thai történelmi filmben. De ami a legnagyobb meglepetést okozta, hogy amikor Atom beugrott Matmi helyett, akkor nem csináltak belőle lányt! Fiúként vitte a szerepet, és fiúként táncolt a herceggel!
Oda-meg-vissza voltam ezért a megoldásért. A két srác már itt is közelebb került egymáshoz.
Időközben kiderült az is, hogy Matmi igazából nem Kongthap-ot, hanem egy másik osztálytársukat, Half-ot kedveli, így Atom és Matmi szövetséget kötnek, hogy megszerezzék a srácok szívét. Half közbelép, mikor megtudja, hogy félreértés történt, de igyekszik korrigálni, mikor Atom mégis elmondja, hogy őszintén megkedvelte Kongthap-ot.
Érkezik aztán az a nap, amikor felbukkan Kongthap egy régi barátnője, és Atom azt hiszi, a lány össze akar vele jönni.
A "túlélőtábor" jó lehetőség arra, hogy Atom és Matmi megmutassa, ők is érnek valamit, de sajnos az összes feladatban elbuknak. Viszont ami nagyon tetszett, hogy amikor Kongthap "élete" volt a tét, akkor Atom nagyon is bátran viselkedett! Rendben, az ő hibájából gurultak le egy domboldalon, és megmarta valami Kongthap lábát; Atom ekkor leküzdötte a félelmét, és elment segítséget hozni.
Elkezdődik a randizós, ismerkedős időszak. Atom sokat idegeskedik azon, hogy pl. Kongthap nem akarja megfogni a kezét - de igen -, vagy hogy mikor kell eljönnie az első csóknak. Mindketten tapasztalatlanok ebben, de szerencsére például Kongthap egyik barátja, a kosárcsapat kapitánya jó tanácsokat ad neki. Szomorú jelenet itt is az, amikor Kongthap előbb felvállalja magukat a barátai előtt, ami miatt Atom megharagszik, így visszakoznia kell.
A következő módosítás a japán verzióhoz képest, hogy ugye a srácok egyik tanára meglátta őket együtt. Az eredeti verzióban a tanár már-már elszörnyedt ezen, és Atom itt is aggódott, hogy majd szól a szüleiknek, és nem láthatják többé egymást. Ez a tanár, Annop azonban még segít is Atomnak abban, hogy tovább tudjanak lépni a kapcsolatban, sőt, ő lesz az, aki a továbbtanulásban is segít majd neki.
És ami a legjobb, hogy Annop tanár úr párja egy Sin nevű férfi, akinek Atom segíteni kezd a kávézójában, és aki eléri, hogy Atom többé ne rettegjen a főzéstől. Annop és Sin szerintem jó páros együtt, és a sorozat végén elhatározzák, hogy összeházasodnak. Nem csodálom, hogy Atom őket tekinti példaképének; a két férfi is gimiben ismerkedett meg, és ugyanarra az egyetemre mentek.
Ami elvezet minket a továbbtanulás problémájához. Ez is újdonság volt, emlékeim szerint ez nem szerepelt a japán változatban. A srácok között ugyanis 11. osztályban kezdődött el valami, de telt az idő, így már végzősök. Az utolsó részekben tehát amellett, hogy szurkolunk a párosoknak, kíváncsian várjuk, ki milyen irányban szeretne tovább tanulni.
Atom természetesen nem tudja, mit akar tanulni, ellenben a másik három barátjával. Kongthap állatorvos szeretne lenni - hogy segíthessen az örökbe fogadott macskán -, Matmi orvos szeretne lenni - az apja ugye színész, és sokszor ment haza sérülten, a lány pedig miatta akar orvosnak tanulni -, Half pedig ööö, először talán rendező akar lenni, de később talál egy számára megfelelőbb szakot, így ő és Matmi nem ugyanarra az egyetemre fognak járni. Half ezt a következő előadásul előtt mondja el a lánynak - a Szépség és a Szörnyeteg, ahol végre ők játsszák a főszerepet -, és Matmi először szomorú, de aztán megbeszélik a dolgokat. Sőt, Half még a jogosítványt is megszerzi, hogy könnyebben találkozhassanak!
Atomnak megint van egy drámai epizódja, hiszen nem valószínű, hogy felveszik őt ugyanarra az egyetemre, ahová Kongthap menni szeretne. Kettesben nézik meg az egyetemet, és Atomnak nagyon megtetszik a "főző" szak, szóval elkezd gyúrni arra, hogy feltornázza a pontjait. És erőfeszítéseit siker koronázza, ugyanoda fognak járni egyetemre!
És még egy utolsó bonyodalom a végére; amikor is fel kell vállalniuk magukat a szüleik előtt. Atom rettentően tart ettől, nem is alaptalanul, Kongthap anyja ugyanis sejt valamit, de azt mondja nekik, egy felelősségteljes lányt szeretne a fia mellé, aki gondoskodni tud róla. Atom nem tartja ilyennek magát, de aztán egy érzelmes jelenetben összeszedi magát, és megígéri, hogy olyan társsá fog válni, akit Kongthap megérdemel. Szerencsére az anyuka áldását adja, és Atom anyukája is megértő. Mindkét jelenetnél jól kisírtam magam!
Amennyire tartottam ettől a feldolgozástól, annyira bejött végül. Nem volt annyira humoros, mint a japán, viszont amilyen hangeffekteket néha alávágtak, azokon sokat mosolyogtam. Nem volt ellenemre a komolyabb megvalósítás, és összességében szerintem mindkét verzió helytálló a maga nemében.
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése