Az ajtó becsukódott.
- Most elkaptunk, muhaha!
- Talán már észrevetted, ez a kettő mennyire szeret hülyéskedni – mutatott rá Min-gi, aki ezek szerint szintén követte őket. Seong Hwa megnyugodott a jelenlététől. – De igazából ártalmatlanok.
- Most miért kell rögtön a legjobbat feltételezni rólunk? – tettetett felháborodást Yunho.
- Totál önzőek az indokaink – toldotta meg Wooyoung, aki eközben Seong Hwa körül forgolódott. – Talán kicsit magasabb vagy, mint Yeosang, de találni fogunk valamit.
- Még ha szét is kell kicsit vágnunk – vigyorgott Yunho, és kitárta az első szekrény ajtaját. – San fehéret fog viselni…
- … szóval te feketében leszel.
- Ő valamilyen puha anyagot fog választani…
- … neked így keményebb anyag jár – kacsintott Wooyoung. Seong Hwa-t teljesen lenyűgözte a kettejük közti összhang, így szinte némán tűrte, hogy emelgessék a karját, és hezitálás nélkül szabadult meg a pólójától. – Milyen mázlisták vagyunk! San még biztos nem látott félmeztelenül! – Mivel nem takarta semmi, jól látszott, hogy Seong Hwa bőre pirosabb színt öltött. A másik három férfi szeretettel mosolygott rá.
- Nem kell zavarban lenned – mondta Min-gi, aki már helyet foglalt egy díszes kereveten. – Egészen más az ízlésünk, így biztosan nem fogunk rád repülni.
- Csak a magad nevében beszélj! – kérte Yunho. Egymás után dobálgatta ki a ruhákat a szekrényből, amik kezdtek kupacba gyűlni a szoba közepén. – Nekem sosincs ellenemre egy jó kis kötetlen játszadozás!
- Én azért óvatos lennék – mondta Wooyoung. – Még ha nem is mondta ki nyíltan, San érzéseket táplál iránta. És te is érzel valamit, ugye? – nézett most Seong Hwa-ra.
- Vonzódom hozzá – vallotta be, mert kár lett volna titkolni.
- Jó kezdet! – bólogatott Yunho. Seong Hwa elé tartott pár felsőt, aztán sorra elvetette mindet.
- Él a fejében egy szett – tájékoztatta őket Wooyoung -, és amíg ahhoz hasonlót nem talál, nem lesz elégedett.
- Ez a vonzalom, amiről beszéltél – folytatta Min-gi -, csak fizikai természetű?
- Nem. Fáj elismerni, de a személyisége is érdekel. – A másik három vigyorgott. – Mindenkire ilyen hatással van, nem igaz?
- Sokan szeretnék, ha leigázná őket – mondta Min-gi -, de amióta ismerem, nem tapasztaltam olyat, hogy ő bárkivel is másként viselkedett volna. Kivéve téged.
- Megcsinálom a melót anélkül is, hogy hízelegnétek – mondta Seong Hwa, aki valamilyen okból ismét védekező üzemmódba kapcsolt.
- A hízelgés az lenne, ha azt mondanám, nem láttam még nálad jóképűbb férfit – mondta Wooyoung. – De hát nap-mint nap tükörbe nézek, ugyebár…
- Akkor miért segítetek? – bukott ki Seong Hwa száján. Yunho ismét előtte állt, így egymás szemébe néztek. – Úgy értem, San a csapat tagja, ez rendben is van, de én csak egy vendég vagyok.
- Még mindig nem érti – sóhajtott Wooyoung, majd drámaian hátradőlt az ágyon, amit Yeosang távozása óta senki sem használt.
- Amióta betetted ide a lábad, a család tagja vagy – magyarázta Yunho szokatlanul komolyan. – Nem fogunk sem átverni, sem becsapni. Nyugodtan leengedheted a falaidat, hogy jobban megismerjünk. – Fölemelt egy fekete bőr felsőt, és egy szintén bőr nadrágot. – Nyomás zuhanyozni és felöltözni. Ne várakoztassuk meg a partnered!
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése