Meg kell érte szenvedni

Nem találtam olyan képet, ami illett volna a történethez a lényeg elárulása nélkül, szóval kép nincs, van helyette szösszenet és két kedvelt páros egyszerre. Kellemes olvasást. :)

A címért pedig bocsi. :)

-          Úú, ezt nézd! Igen, meg ezt!

-          Nem hiszem el, hogy ennyi van!

-          Pedig.

-          De hamar le kell rá csapnunk, különben…

-          Ja, különben baszhatjuk.

-          Mit akarsz te csinálni?

Butch és Blaylock a társalgó ajtaja felé nézett, mikor felhangzott Vishous dörmögése. S mit ad Isten, Qhuinn is ott állt szorosan mögötte.

-          Szóval – sétált beljebb a harcos. – Mit műveltek itt?

-          Csak… olvasunk – felelte Blay közönyösen. Butch olyan hevesen bólogatott, hogy majd’ leesett a feje.

-          Mégis mit? – kapcsolódott be Qhuinn. A teste feszes volt, így Blay tudta, hogy hamarosan visszavonulnak a szobájukba szexelni. De most nem hagyhatta itt Butch-ot, most nem, amikor a legjobb rész jön…

-          Egy újságot – válaszolta a zsaru. – Tudtommal nem tilos.

-          Nem tilos – ismételte V, és kifújta a cigifüstöt. – Csupán érdekelne, hogy miért titkolóztok ennyire.

-          Titeket úgysem érdekelne – intett Blay, majd felállt, és kinyújtózott. Qhuinn éhesen követte minden mozdulatát.

Húsz perc múlva Blay már a hasán feküdt, és elégedetten fogadta társa erős lökéseit, gondolatai azonban vissza-visszatértek a társalgóban hagyott újsághoz…

Butch-nak már nem volt ekkora szerencséje. Le tudta ugyan foglalni Vishous-t egy rövid időre, de miután a zsaru kimerült álomba merült, a harcos visszasettenkedett a házba, és felkutatta a magazint. Összeráncolt szemöldökkel bámulta a címlapot.

-          Mi a franc ez?

-          Vishous, hát megtaláltad! – kiáltott fel Beth. – Kösz, ez az enyém.

-          Igen? Mert mintha Butch és Blay nézegette volna. – A nő ravaszul elmosolyodott.

-          Az lehet, de ezt most elviszem.

-          Királyné – bukkant fel Blay egy köntösbe csavarva. – Kérlek, ne vidd el.

-          De hát…

-          Csak pár dolog kellene belőle – mondta Butch is. – Biztos nem ugyan azokra a dolgokra pályázunk. – Beth felvonta a szemöldökét.

-          Oké. – A két férfi lepacsizott. – De sokba fog ez nektek kerülni. – Átadta az újságot Butch-nak, aki úgy vigyorgott, mint a vadalma. – Sok sikert.

-          Tessék? – kérdezte Vishous, mikor leesett neki, hogy hozzá szóltak.

-          A program három napig tart, és szerintem nekik alvásra sem lesz szükségük.

-          Mi van itt már megint? – csörtetett be Qhuinn. – Ha még egyszer úgy kell felkelnem, hogy üres az ágy másik fele, nagy baj lesz!

-          Csak fogd be – javasolta Blay vidoran. – Megszereztük!

-          Mit?

-          Szóval három napos? – mormolta V.

-          Aha – vigyorgott Beth. – És azt hiszem, pontosan tudom, kik fogják cipelni a szatyrokat.

Mialatt Vichous azon törte a fejét, hogyan is akadályozhatná meg ezt a szörnyűséget, Butch és Blay még egyszer fellapozta a Joy novemberi számát, kiválogatva azokat a nagyszerű kuponokat, melyeket fel fognak használni. Hiába, a szépségért meg kell szenvedni.