Mit is mondhatnék?
Sterek
Enyhén +18
Csak óvatosan, nehogy Scott sorsára jussatok ;)
Stiles nem értett semmit. A tanórákon kívül elég ritkán
fordult elő vele ilyesmi, szóval még szoktatnia kellett magát az élményhez.
Késő éjszaka volt, ő meg már húzta a lóbőrt, mikor Scott felverte azzal, hogy
de márazonnal vágtasson a rendelőbe, mert vészhelyzet van. Stiles meg persze előbb
cselekedett, mint gondolkodott, aminek az lett az eredménye, hogy vékony
trikóban, melegítőben és zokniban pattant a kocsijába, hogy a barátja
segítségére siessen. Út közben próbálta elérni őt telefonon, hogy pontosítsa
azt a bizonyos vészhelyzetet, de Scott nem vette fel. Mikor alig három perccel
később lefékezett a rendelő előtt, megállapította, hogy az épületen kívülről
semmi fura nem látszik. Odabent égtek a villanyok, tehát legalább Deaton
valószínűleg ott tartózkodott. Stiles kicsit megnyugodva csámpázott a
bejárathoz. Odabent azonnal megcsapta a kutyaugatás, a macskanyávogás, meg még
egy hang, amit nem igazán tudott hová tenni. Bekukkantott a résnyire nyitva
hagyott ajtón, majd teljesen belépve a helyiségbe megpróbálta fölszedni leesett
állát a padlóról.
-
Itt meg mi folyik? – Derek morgott egyet
válaszul, így Stiles legalább már azt tudta, mi volt az előbbi beazonosítatlan
hang.
-
Szedd le őket rólam.
-
Hát már megbocsáss, de nem látom be, miért
kellek ehhez én. Nem tudod lerázni őket? Morogj rájuk kicsit erősebben. Vagy
mit szólnál ahhoz, ha kivillantanád a karmaidat? Attól biztos eliszkolnának. –
A farkas erre megmutatta félelmetesnek szánt fogait és karmait, de a rajta
csimpaszkodó állatok nem hogy hanyatt-homlok elmenekültek volna, épp ellenkezőleg.
Az egyik kiscica megpróbált felkapaszkodni Derek mellkasán, hogy megnyalhassa
az arcát. Stilesból majdnem kibuggyant a nevetés, de még idejében visszafogta
magát. – Jól van, lássuk, mit tehetünk. – Azzal lefejtette a férfi lábáról a
hozzá legközelebb eső kutyát, aki vonyítva tiltakozott ugyan, mégis bekerült a
ketrecébe.
Alig fél órába telt megtisztítania
Dereket a rajongóitól, akik most a rács mögül pislogtak a férfira. Derek
figyelemre sem méltatva őket kivonult a recepcióhoz, Stiles meg jobb híján követte.
-
Ja, amúgy nagyon szívesen.
-
Nem köszöntem meg.
-
Tegyünk úgy, mintha mégis – ajánlotta a srác
nagyvonalúan. – Azt hittem, Scott is itt lesz.
-
Nem elégszel meg velem? – vágott vissza a
farkas, ami kicsit meglepte a srácot. Mindig élvezte a kettejük közötti
szócsatákat, de a férfi mostanában nem volt vevő a piszkálódásaira. Néha már az
is felmerült benne, hogy direkt kerüli a találkozásokat.
-
Hogy kerültél ebbe a helyzetbe?
-
Azt nem kell tudnod – kapta magára Derek a
bőrdzsekijét. Stiles nyelt egyet, a mozdulat ugyanis határozottan csábítóra
sikerült. A férfi mindig így vette fel azt a ruhadarabot, vagy direkt neki
strapálta magát? Stiles az utóbbi lehetőséget szinte azonnal elvetette, mert
hát mégiscsak Derek Hale-ről volt szó.
-
Ha nem mondod el, szétkürtölöm a városban, hogy
megrohamoztak az édi-bédi állatkák, te pedig a segítségemet kérted. Várj, a
segítségemért könyörögtél.
-
Ha ezt megteszed, rosszul jársz.
-
Na, ne mondd! Ennél is rosszabbul? – fonta karba
a kezét Stiles. Derek tekintete egy pillanatra a talán-bicepszére villant, amit
nem rejtett el a trikó. – Hiszen már hetek óta megfosztasz becses
társaságodtól! Mivel tudnál még büntetni?
-
Feltűnt? – érdeklődött a farkas valamivel
halkabban. Az állatok már nem kapálóztak, így teljes lett a csend körülöttük.
-
Micsoda? – Derek hirtelen megrázta a fejét.
-
Felejtsd el. Most mennem kell.
-
Ha arra vagy kíváncsi, feltűnt-e, hogy kerülsz,
akkor a válasz igen – kiáltott utána a srác. Derek visszafordult, és Stiles
szíve egy pillanatra összeszorult. A kintről beszűrődő fény valahogy lágyabbá
és sebezhetőbbé tette a férfi vonásait. – Csak az okát nem tudom. De nyilván
eleged lett a folytonos dumálásomból, az elméleteimből, a kontrollálhatatlan
izgő-mozgásomból… Nem tudom. Csak annyit tudok, hogy hiányzik a jelenléted,
pedig semmi jogom nincs azt kérni, hogy szánj meg, és találkozz velem
gyakrabban. – Derek már nyitotta a száját, hogy kimondja a nyelvére toluló
szavakat, de aztán meggondolta magát, és visszatért szokásos stílusához.
-
Óó, nem hinném, hogy sok időd lenne találkozgatni
velem. Úgy hallottam, a barátnőd eléggé lefoglal. – Stiles megint eltátotta a
száját, de nem tehetett róla. Egyrészt ritkán lehetett hallani Dereket ennyit
beszélni, másrészt, amit mondott… az villanyt gyújtott a srác agyában.
-
Nem foglal le – nyögte ki. – Nem foglal le, mert
már nem vagyunk együtt. – Vállat vont. – Azt hiszem, soha nem is voltunk igazi
kapcsolatban, tudod? Imponált, hogy egy olyan gyönyörű, erős és eszes lány,
mint Maia, engem akar. Pláne azok után, hogy Lydiánál felsültem. Szóval azt hittem,
lehet majd belőle valami, de persze nem lett mert belátta egy idő után hogy
túlpörgök minden dolgon és talán az sem kizárt hogy egyszer-kétszer a te neved
szaladt ki a számon az ágyban de hát mit lehet tenni amikor ilyen szexi vagy
ugye és hát…
Pillanatnyi filmszakadás
következhetett, ugyanis Stiles következő emléke az volt, hogy a recepciós
pulton ül, lábai között Derek Hale csípőjével, miközben a férfi ajka közeledik
az övéhez. Olyan szenvedéllyel csókolta, amit Stiles sosem nézett volna ki
belőle. Tétovázva túrt bele a férfi hajába, majd egészen magához szorította.
Derek elszakadva a szájától hátradöntötte őt, és lefelé indult. Stiles szíve
hevesen vert. A legelső percben eszébe jutott ugyan, hogy hé, hahó, nyilvános
hely, meg odabent vannak az állatok, akiknek biztosan nem hiányzik egy lelki
trauma, amikor azonban Derek keze befurakodott a melegítője alá, már nem
érdekelte semmi, csak az, amit a férfi éppen tett vele. Derek előbb kézzel
kezdte izgatni a másikat, hogy csodálhassa egy kicsit a Stiles arcára kiülő
élvezetet, aztán viszont nem bírta tovább, egyszerűen lerántotta róla a kinyúlt
nadrágot, és a szájába fogadta selymes és kemény férfiasságát. Stiles akkorát
nyögött, hogy odabentről egy vakkantást kapott válaszul.
-
Derek… Der… - A férfi, ajkai között a másik
izgalmával, elmosolyodott. Mindig szerette volna tudni, milyen az, amikor
Stiles nem bír megszólalni a gyönyörtől. Már-már betegesen sokat fantáziált
arról, milyen lehet a srác az ágyban, természetesen őalatta, így hát
megpróbálta magát távol tartani tőle, nehogy hülyeséget műveljen. És tessék,
most mégis itt voltak, mindketten ugyanazt akarva.
Nyalogatta még egy keveset a
srácot, majd kicsúsztatta őt a szájából, és hozzálátott, hogy megszabaduljon a
saját nadrágjától. Stiles szeme elkerekedett, mikor meglátta előre meredő
büszkeségét.
-
Uh… lenyűgöző… - Aztán minden további nélkül
odanyúlt, magához vonta, és végigsimított rajta a nyelvével. Derek tüdejéből
kiszorult a levegő. Hagyta magát kényeztetni egy darabig, de amire vágyott, az
nem ez volt. Visszadöntötte a srácot a hátára, aki türelmetlen sóhajjal
ösztökélte gyorsabb tempóra.
Amikor a farkas behatolt a
forróságba, mindketten lehunyták a szemüket. Ösztönösen vették fel a közös
ritmust, Stiles pedig a lábával nyomta egyre beljebb a másikat, mígnem már nem
volt beljebb. Ekkor belevájta emberi körmeit Derek karjába, akiből azonnal
előtört a farkas. A lény is birtokolni vágyott a kölyköt, de Derek nem adta meg
magát egykönnyen. Visszakényszerítette a körmeit, majd érdes tenyerével
végigsimított Stiles puha combján. A lökései egyre gyorsultak, és bár
egyáltalán nem akarta, hogy vége legyen, mégis mikor találkozott a tekintete a
kipirult arcú srácéval, szégyentelenül elélvezett.
Az ezt követő csendet csak a
zihálásuk törte meg, no meg Stiles szívverése, amit Derek akár kilométerekről
is azonnal felismert volna. Bámulták a másikat, aztán a srác nagyon lassan –
mintha nem akarná elijeszteni – előrehajolt, és megajándékozta Dereket élete
első szerelmes csókjával.
-
Na? Mi történt? Mit láttál?
Scott McCall a fejét szorította
mindkét kezével, hátha ezzel ráveheti az agyát, hogy vesse ki magából az imént
látott jelenetet. Úgy érezte, ezen a traumán sosem tud majd átlendülni.
-
Scott? – pattogott mellette Kira. – Jól vannak?
-
Igen.
-
Stiles segített Dereknek?
-
Igen.
-
Mondtam neked, hogy megoldják.
-
Igen. – Scott nem tudott kipréselni magából
egyebet, de Kira nem is törődött vele.
-
Nagyon örülök, hogy megint sikerült
összemelegedniük! Az utóbbi időben Derek mindig olyan merev volt Stiles
jelenlétében… Scott, minden oké? Jesszusom, inkább a bokorba célozz! Ez a
legjobb csukám, kinyírlak, ha lehányod!
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése