Rettentően csalódott vagyok. Három, főzéssel kapcsolatos BL sorozatot is megnéztem mostanában, de egyikre sem tudtam azt mondani, hogy HŰHA, EZ AZ! De egyébként ez a mostanában megjelent BL sorozatokra is igaz, főzéstől függetlenül. Mindben van persze valami, amit lehet szeretni, de a most bemutatásra kerülő két sorozat közül az egyiknél azt mondtam, nem, ezt egyáltalán nem érte meg megnézni.
Bite me
My Sweet Dear
Vigyázat, spoiler!
Ez a sorozat pedig a Bite me volt.
Nagyon vártam, még tartogattam is ínségesebb időkre, de amikor már 9 rész kint volt magyarul a tízből, azt mondtam magamnak, én ezt elkezdem. Elég gyorsan ledaráltam, pedig 40-45 perc volt egy rész, de hogy nagyrészt semmi sem történt, az is biztos.
Aek ételfutár. Olyasmi, mint nálunk a biciklis PinkPandások, csak ő zöld motorral jár. Tényleg nagyon cuki, mindenki kedveli, és mint kiderül, imád főzni. Egyik alkalommal két órát kell várnia egy rendelésre, mert a személyzet elfeledkezett róla, emiatt pedig a séf rosszul érzi magát.
Ő Aue, a tulaj és a séf. Annyira lenyűgözi, hogy Aek egy szippantásból rájött, miből áll az étel, milyen fűszer van még benne, hogy alig várja, hogy a srác újra felbukkanjon. És ekkor munkát ajánl neki.
Amit nem értettem ebben a sorozatban, az Aek folytonos húzódozása volt. Megtudtuk, hogy az anyja azt szeretné, hogy rendes munkája legyen, hogy ne kelljen annyit dolgoznia, mint nekik; Aek nagyanyja, és anyja is éttermet vezet. Aek tehát hiába imádja a főzést, nem akar csalódást okozni az anyjának, ezért többször is visszautasítja Aue kérését, míg végül beadja a derekát - főleg a barátai nyomására.
Aue hamarosan ismét magasabb szintre emeli a dolgokat, mikor meghívja a srácot az anyja kiállítására. Aek feszeng egy ilyen szituációban, mert elég egyértelmű, hogy jelentős anyagi különbségek vannak közöttük. De Aue-t ez nem érdekli, és közli a sráccal, hogy be akarja nevezni A séf versenybe.
Aue ennek a versenynek a második helyezettje lett korábban, de most úgy gondolja, Aeknek nagyobb esélye van a győzelemre. A srác persze ismét megijed, egészen hazáig szalad, de Aue követi, és beszámol Aek anyjának arról, hogy a fia nála dolgozik, és hogy indítani szeretné a versenyen.
Azért se értettem Aek húzódozását, mert látszott, az anyja mennyire szereti, és rábólintott mindenre, amit a fia szeretett volna. Ha főzni akar, hát főzzön, ha őt ez boldoggá teszi.
Megkezdődik hát a felkészülés a versenyre, amit Aue majdnem elbaltáz... előtte ugyanis meghívja magához a másikat vacsorára, és hát a helyzet eléggé egyértelmű volt...
Csak a hülye nem látta, hogy a séfnek érzései vannak a másik iránt, de Aek ezt nem igazán viszonozta. Aue mégis megcsókolta, a srác pedig elrohant, és eltörte a karját.
Aue így csak másvalaki malmára hajtotta a vizet.
Node, a verseny! Nagy nehezen kihámoztuk, hogy Aue második lett, és volt valami kavarás a régi főnökével, meg egy nővel, akivel Aue együtt dolgozott. A nő, Eve többször is felbukkant, kissé fenyegetően közölte, hogy Aue nem győzhet, stb. Mint aki karót nyelt, komolyan, közben meg odáig volt a fickóért - Aue korábban visszautasította. A főnökük pedig, Mu séf egy igazi f---fej, olyan hangon beszélt Aue-vel a konyhában, amit Gordon Ramsey sem engedne meg magának, folyton lejáratta, megalázta szegényt. Csodálkozik, hogy Aue saját éttermet nyitott?
Mu séf új pártfogoltja, Wiphob az, aki elviszi magához a sérült Aek-et, majd mikor Aue megkéri, hogy hagyja békén a srácot, Wiphob megzsarolja - Aue veszítsen a versenyen, és Aek-nek nem esik bántódása.
Aue veszít, ahogy Aek is, de nem közelednek egymáshoz. Aek nem csak emiatt szomorú, próbálja feldolgozni az érzéseit a séf iránt.
Kaptunk itt is egy oltárian rendes anyukát, így ismétlem, nem értem, Aek miért hitte azt, hogy csalódást fog neki okozni.
Most, hogy ezt tisztáztuk, Aek visszatér az étterembe, és talán Aue oldalára is.
Aek és Aue barátai, Prem séf és Vich alkotta. Prem cukrász Aue éttermében, a sorozat végén megnyitja a saját cukrászdáját, Vich pedig Aek osztály-és szobatársa, legjobb barátja, valószínűleg ételfotós lesz. Így találkozik a séffel - bekéredzkedik a konyhába, tudni szeretné, Prem hogyan készíti el a süteményeket, hogy ő is jobb képeket készíthessen. Pillanatok alatt szárba szökken a "szerelmük"...
Egyik problémám ugye Aek folyamatos húzódozása volt - nem az, hogy nem viszonozta rögtön Aue érzéseit, mert ez rendben lett volna. Hanem elhátrált, nemet mondott, közben meg csak annyit tudott felhozni indokként, hogy nem akarja bántani az anyját.
A másik problémám pedig, hogy unalmas volt és kényelmetlen. Nem cuki, hanem ciki volt figyelni a karakterek táncát, ahogy "kötelességből" közel kerültek egymáshoz. A négyből egynél sem hittem el, hogy érez valamit a másik iránt. Igen, tiszteli, talán kedveli is, de hogy fizikailag vonzódna hozzá, vagy hogy szerelmes lenne, azt nem. Én éreztem kellemetlenül magam néha, ahogy figyeltem szegény srácokat. Eldarálták a mondataikat, aztán... ja... igen... kellene valami érzelmet is produkálni, de ez nem ment. Az éttermi, főzős jelenetek persze szépek voltak, elhittem, hogy szeretik a főzést, szeretnek örömet okozni a vendégeknek, de a romantikus vonal az a béka segge alatt volt. Pedig tudjátok, én igyekszem minden sorozatban megtalálni a pozitívumokat. Itt esetleg annyi jót tudok mondani, hogy szerettem, ahogy a baráti társaság rugdosta Aeket, ők voltak a legnagyobb Aue-szurkolók, és Aue csapata is nagyon aranyos volt.
Másik sorozatunk a My Sweet Dear.
Mikor megláttam, hogy kint van mind a 8 acélos rész, bele is vágtam, mert kellett valami a Bite me után. Azért az a részenkénti 15 perc nem esett túl jól, persze láttunk már olyan fantasztikus sorozatokat, amik ennyi idő alatt is ki tudtak teljesedni, de volt bennem némi félsz, hogy itt nem ez fog történni.
Történetünk főhőse Yoon Do Gun, a kissé... khm, merev séf a Laura étterméből. Kedveli a hagyományos, klasszikus ízeket és tálalást, nem akar haladni a korral, nem érti meg, hogy sajnos manapság az ételt előbb lefotózzák, posztolják, és csak utána eszik meg. Az étterem tulaja, Laura viszont fejlődni szeretne, éppen ezért titokban beszervez a csapatba egy másik séfet.
Ő Choi Jung Woo, akinek a séf szavaival élve, nincsenek meg a rendes főzős alapjai, aki viszont remekül le tudja másolni mások ételeit, és úgy tálalja, hogy az öröm a szemnek.
Első találkozásuk nem volt túl kellemes - Yoon Do Gun számára semmiképp -, de legalább szexi volt, kérem! Mert azt én sem tagadom, hogy Choi Jung Woo irtó szexi.
Yoon Do Gun persze kikéri magának, hogy más belekontárkodjon a munkájába, de Laura nem hagy neki választást; néhány hetük van, hogy előálljanak egy új étellel, és akkor eldől, a régi vagy az új séf marad-e.
Yoon Do Gun kezdetben rettentően hidegen bánik a másikkal, alig beszélget vele, lefagy a mosoly az arcáról, a meglátja, stb. De Choi Jung Woo sármjának nem lehet ellenállni. Nem tudni, azért nyomult-e ennyire, mert már akkor odavolt a másikért, vagy színtiszta üzlet volt az egész? Közel akart kerülni az ellenséghez, hogy kiismerje a titkait?
Oldódni látszott a feszültség, mikor Choi Jung Woo véletlenül bezárta magukat a raktárba. Elég hideg volt, össze kellett bújniuk, és beszélgettek kicsit a múltról - hogy Choi Jung Woo azért főz, mert akkor legalább mindig volt mit ennie.
Az olvadás tovább folytatódik, mikor a négyes rész végén, az ötös rész elején Yoon Do Gun elment a partra alapanyagot gyűjteni, a másik pedig szintén felbukkant ott. Jól mulattak, aztán levezetésként strandoltak egyet, itt pedig szerintem már Yoon Do Gun-nak is feltűnt, milyen jó pasi a másik.
Szerintem Choi Jung Woo ekkor jött rá, hogy többet érez - látni kellett volna az arcát, ahogy a közös képeiket nézegette. Mintha azt mondta volna: "Basszus, totál belezúgtam!"
És ha ez még nem lenne elég, a hatos részben kaptunk egy olyan forrrró vacsorajelenetet, amihez képest a Bite me-ben lévő csak egy jéghideg pocsolya. Choi Jung Woo főzött a másiknak, és olyan istenien állt neki a kék ing, és spanyolul beszélt! Egy különleges ételt készített el, hogy Yoon Do Gun is megtapasztalja azt az első benyomást, amit Choi Jung Woo kapott nemrég a nyers hallal kapcsolatban. Aztán kereken ki is mondják, hogy:
"Kedvellek.
Én is kedvellek."
Kész, meghaltam, eltemettek.
De áh, mikor szokott a "boldogan éltek, míg meg nem haltak" következni ilyen hamar? Soha! Tudtam, hogy valami gond lesz, és ráhibáztam; Laura ugyanis az új séfet akarja megtartani a régi helyett. Choi Jung Woo-n látszik, hogy kényelmetlen neki a helyzet, legnagyobb bánatunkra azonban aláírta a szerződést. Úgy véltem, ezt a másik nem fogja neki megbocsátani.
Elképzelni sem tudom, Choi Jung Woo mit gondolhatott, mi járhatott a fejében. Mert tény, hogy nem voltak gyökerei, sem megfelelő alapja ahhoz, hogy főszakács legyen, ráadásul neki nem jelentett annyit az étterem, mint a másiknak. És persze egyre inkább kezdte kedvelni az ellenfelét. Valószínűleg ott szakadt meg kicsit a szíve, mikor látta, hogy Yoon Do Gun éppen lefedi a konyhai felületek éles széleit, amibe Choi Jung Woo korábban beleütötte a fejét. Instant zokogás.
Hiába szuggeráltam azonban ezt a fickót, nem vallott színt a másiknak - helyette elvitte az óriáskerékre, és hát annyit mondhatok, elszorult a szívem, ahogy néztem őket.
Sajnos kiderült azonban, hogy nem ennyi az egész. Laura nem igazi versenyt akart, hanem egyszerűen leváltani a régi séfet - nem tudom, miért nem rúgta ki akkor, helyette alkalmazott egy "színészt", pedig a verseny kimenetelét előre elrendezte. Kettejük tárgyalását hallotta az egyik kolléga, de Choi Jung Woo megígérte neki, hogy ő maga fog színt vallani a másiknak. Hát, ez sem történt meg! Kaptam az arcomba viszont egy jelenetet, ahol könnybe lábadt a szemem.
Jung Woo adott neki egy zenélő "óriáskereket" az első csók emlékére. *-*
A hetes rész különben is tele volt sírással - Yoon Do Gun persze megtudta, hogy becsapták, és komolyan, megszakadhatott a szíve, hiszen Laura csak így meg akart tőle szabadulni, ráadásul egyre jobban érezte magát Choi Jung Woo-val, és ő is átverte. Hárman sírtunk most már, mert a srácok szenvedését nem bírtam ki könnyek nélkül.
Yoon Do Gun azonban egy felnőtt ember - némi durcáskodást követően visszatér az étterembe, és igazságos versenyt akar. Mondjuk nem egészen értem, honnan vette, hogy Choi Jung Woo-nak önbizalomhiánya volt, és azért ment bele Laura tervébe. Kicsit homályos volt a magyarázat, hogy ha Jung Woo megmutatja az igazi valóját, akkor Do Gun megbocsát neki. Nagy szíve van a srácnak, az egyszer biztos.
A "versenyt" persze Jung Woo nyerte, habár Laura is elmorzsolt egy könnycseppet Do Gun étele után, és szívesen vette volna, ha a srác marad, de azt lesheted!
Szóval Do Gun eltűnt egy időre, aztán ismét az óriáskeréknél találkoztak, valamint Do Gun megmutatta a másiknak az új éttermét, s az új ételét - aminek neve My Sweet Dear.
Az utolsó jelenetben pedig felbukkant a szinte kicserélt Do Gun, aki visszhangozta korábbi gondolataimat:
"Szexik itt a kötények"
Ez tény. Még ha Do Gun jól titkolta is, hogy helyes, a végére azért ez is kiderült, Jung Woo viszont az elejétől vitt mindent, az a haj, az a mosoly, az a test!
Ezt a sorozatot mindenképp tessék megnézni - ugyanis Jung Woo nem más, mint Kang Gook a Where your eyes linger című sorozatból! :)
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése