#52 BL sorozat értékelő (Bad Buddy)

Az utóbbi időben elkezdtem félni attól, hogy egyszer csak már nem találok majd olyan BL sorozatot, amibe beleszeretek, amit a körmömet rágva várok, és amit az egekig magasztalok.

Szerencsére ez a sorozat bebizonyította, hogy ettől még nem kell tartanom.

Bad Buddy

Vigyázat, spoiler és +18!

A Bite me mellett talán ez volt a másik sorozat, amit jó előre beharangoztak, és amit mindenki várt, elvégre ellenségből szerelem tematikájú, és én a magam részéről az egyik főhőst a Make it right óta nem láttam más sorozatban.

A kiinduló szituáció egyszerűnek tűnik. Adott két srác, akik szomszédok, és akik egy másik univerzumban talán barátok lehetnének, itt azonban nem, mert a szüleik gyűlölik egymást.

Pran és Pat gyerekkora óta azt hallja, a másik család milyen rossz, és szegény srácoknak örökké rivalizálniuk kell egymással. Mindenben sokkal jobbnak kell lenniük, legyen szó iskolai eredményekről, fociról, zenéről, vagy a népszerűségről. Szerintem ez rettentően rossz felfogás, és csodálkoztam, hogy a srácok nem szereztek sokkal mélyebb sebeket emiatt.

Ők ketten az egyetemen természetesen újra összekerülnek. Ahogy régen, úgy a mostani baráti társaságaik is folyton összetűzésbe keverednek, verekednek, amit azonban a vezetés nem néz túl jó szemmel.

Meg is büntetik őket, és hacsak nem akarnak felfüggesztést, moderálniuk kell magukat. Emellett a két csoport közösen kap meg egy projektet (rendbe kell hozniuk az általuk szétbarmolt buszmegállót), így Pran és Pat kénytelen kényszerű szövetséget kötni.

Végig lehetett érezni, hogy van itt valamilyen titok, azon kívül persze, hogy a szüleik miért utálják egymást annyira. A visszaemlékezésekből kiderül, hogy a srácok nem mindig voltak teljesen ellenségek; zenéltek is együtt, viszont amikor ezt Pran anyja megtudta, kivette a fiút az iskolából, és elküldte máshová tanulni. Pran emiatt (is) sokkal visszafogottabban viselkedett a másikkal, és még ha konfrontálódtak is, egy ponton mindig visszavonulót fújt, mintha félne valamitől - vagyis valakitől.

Együtt dolgoznak tehát a projekten, és kiderül, hogy egymással szemben van a szobájuk. Nem mondják el viszont a barátaiknak, hogy ismerték egymást korábbról, sőt, továbbra is úgy tesznek, mintha ellenségek lennének. Ez viszont egy idő után már nem tartható.

Minden alkalommal, amikor Pran a másikra nézett, látni lehetett, hogy érez valamit. Nála fedeztem ezt fel először, és így értelmet nyert az is, miért kerüli Patot - nem akarta újra kihúzni a gyufát az anyjánál, hiszen legutóbb is ő járt pórul.

A probléma természetesen egy nő érkezésével válik teljesen nyilvánvalóvá.

Ink szintén egy osztályba járt a fiúkkal, és valamilyen szinten mindkettőnek tetszett is. Most a lány az, aki fotózza őket a közös projekt miatt, és mivel nem akarnak lebukni a barátaik előtt, Pat azt kéri a lánytól, ne árulja el senkinek, hogy ő és Pran ismerik egymást. Ink ebbe bele is megy egy feltétellel, mégpedig, hogy Pat álljon modellt neki egy fotózásnál. Ha eddig nem lett volna egyértelmű, hogy Pran érez valamit a másik iránt, akkor itt tisztázódott. Rettentően szomorú és csalódott volt minden alkalommal, amikor együtt látta őket.

Pat sem tett semmit, hogy megcáfolja ezt, sőt, kezdte úgy érezni, tényleg kedveli a lányt, és ki akarta deríteni, ez kölcsönös-e. A húga azt javasolta neki, teszteljen le néhány jelet; érjenek egymáshoz, nézzen a szemébe, stb. Pat tehát ezt is teszi, de csúfos kudarcot vall, egyáltalán nem érez semmit, és Ink sem reagál a közeledésére. Előtte még azonban jól megforgatta a kést Pran szívében, mikor arról beszéltek, tetszik-e neki Ink! Pat éppen kizárta magát a lakásából, Pran pedig megengedte, hogy ott aludjon. Itt is annyira látszott Pran arcán, hogy szenved, de tudni akarta, a másiknak tetszik-e Ink. És az a hülye Pat azt mondta, hogy igen!

Amiről viszont Pran nem tudott, az az, hogy Pat tesztje megbukott Ink esetében... Pat azonban elkezdett töprengeni... hogy amikor ő meg Pran egymáshoz értek, akkor bizony történt valami. Innen már csak egy-két ugrás, hogy Pat rájöjjön az érzelmeire. Ehhez nagy segítség még az egyik kedvenc karakterem, Wai...

... aki Pran jó barátja, ellenben Pat ellensége. Amikor Wai együtt van Prannal, hát látni kellene Pat arcát, minden alkalommal majd' felrobban. :D

Pat az Inkes fiaskó után rögtön összefutott a hangszerboltban Prannal, ahol újra átélhette a tesztet, amiről a húga beszélt neki.

"1. Egyes számú jel. Ha ketten megérintik egymást, az fizikai választ eredményez.

2. Kettes számú jel, a szemek nem hazudnak. Nézz a szemébe!

3. Hármas. Ha valaki, aki kedvel téged, tudni akarja, hogy van-e valakid vagy nincs.

4. Ha nem vagy biztos, ott az utolsó jel. Azok az emberek, akik kedvelnek téged, nem képesek a közeledben lenni."

Pat pedig mind a négyet produkálta is szépen! Úgy menekül el a helyszínről, mintha kigyulladt volna a hátsója! De még mindig nem adja fel, még mindig nem ismeri el az érzéseit, pedig mindenkire féltékeny, akit Prannal lát, vagy akivel a srác beszél. Az egyik kari rendezvényen szintén tiszta ideg, ahol Pran hosszú évek után újra zenél a barátaival, és ahol persze Wai is ott van. :D

Ezután történik egy kis összezördülés. Nem elég a lelki válság, Pran és Pat barátai ismét nem bírnak magukkal. Mivel megnyerték a versenyt, Wai a szokottnál is vidámabb és kötekedőbb, így mikor Pat meglátja őket együtt, eldurran az agya, és kis híján elmondja neki, hogy ő meg Pran ismerik egymást. Szegény Pran nem érti, mitől kattant be hirtelen a másik. Ünnepeltek, jól érezték magukat a barátaikkal, Pat viszont ezt jelen helyzetben nem tudta elviselni. Magára vette, hogy Pran nem akarja bevallani Wainak, hogy ismerik egymást, és a dolog majdnem verekedésbe torkollik.

Oké, ezt most Wai sem könnyítette meg, hiszen provokálta a másikat, és tudni akarta, mi van kettejük között. Cserébe Pat is féltékeny volt, hiszen Pran ennyire törődne a másik srác véleményével, hogy fél, hogy megtudja, ismerik egymást?

Korábban is találkoztak már a tetőn, és most sincs ez másként. A szabad levegőn felszínre kerülnek az érzelmek. Kiderül, hogy Pat lelkét az is nyomta, hogy Pran a versenyen a régi "közös" dalukat adta elő a barátaival; talán ez is felszínre hozta az érzéseit, amiket elrejtett magában?

A tetős jelenetben nagyon érdekes volt megfigyelni mindkét srácot. Pat még csak tapogatózott valami felé, még csak kezdte megérteni, hogy mennyire fontos neki a másik, Pran viszont ezen már rég túl van. Én azt láttam a srácon, hogy halálosan retteg attól, amire Pat most jön rá, és amibe bele fognak mászni. Szerintem Pran már régóta táplált iránta érzelmeket, amiket a szüleik közös erővel elnyomtak, és mivel Pat sem mutatott érdeklődést, Pran elnyomhatta magában. Most viszont Pat szeme is felnyílt. Sosem voltak barátok, és most már, az új tudás birtokában, egészen biztosan nem is lesznek azok.

Gyönyörű meglepetés volt ez, kérem! De ha azt hittük, nyugodtan hátradőlhetünk, hát nagyot tévedtünk. Pran ezután csak még inkább kerüli a másikat, és kapóra jön neki egy tengerparti utazás, csakhogy Pat oda is követi - pedig oda csak Pran szakja hivatalos. Patot az sem érdekli, hogy Pran barátai utálják, tudni szeretné, mi van köztük, és hogy Pran miért menekül előle.

Az egyik kedvenc jelenetem volt, mikor a srácoknak egy papírlapra kellett állniuk, amit egyre kisebbre hajtogattak.

De nem is ők lennének, ha nem csinálnának ebből is versenyt; megegyeznek, hogy az veszít, aki először szerelmet vall a másiknak.

A srácok ezt kellőképpen komolyan is veszik, így ha eltekintünk a versenytől, egész aranyos jelenetek születnek. Pran főz a másiknak, vagy masszírozzák, kenegetik egymást, stb., aztán elérkezik Pat nagy pillanata, az én szememben legalábbis.

Pran karának egy darabot kell színpadra állítania, aminek a sztorija kísértetiesen hasonlít Pran és Pat jelenlegi helyzetére. Nehézséget okoz, hogy olyan ember kell a főszerepre, aki tud thai xilofonon játszani. És hát ki lenne ebben jobb, mint Pat?

Mindenki le volt nyűgözve az előadásától, Pran viszont nem adta be a derekát, és másvalakit választottak. Sajnos azonban a felfuvalkodott hólyag végül otthagyta őket, Pran előbb könyörgött Patnak, aztán bedurcázott, végül mégis Pat volt az, aki megmentette a csapatot. Nagyon szépnek találtam, hogy végül feladta az elveit, és segített a kedvesének ebben a helyzetben. Le voltam nyűgözve, főleg, mikor előadott egy részt a darabból.

"Fáradt vagyok. Fáradt attól, hogy azt színlelem, utállak. Miközben az arcod elfoglalta a szívemet. Te nem vagy fáradt? Fejezzük be! Nem akarom tovább játszani ezt a játékot. Nem akarok többé hazudni az embereknek. Azt kérdezted, akarom-e még, hogy barátok legyünk. Mi van, ha a válaszom az, hogy nem? Mit mondasz?"

Tényleg lenyűgöző volt a srác. Elfogadta, hogy mély érzései vannak Pran iránt, és most már ott tart, hogy nem akar többé gyerekes játékokat játszani, fel akarja vállalni magukat és az érzéseiket. Nagyon becsülöm a srácban, hogy meg akarta ezt lépni, de Pran nagyon tartott a szüleik és a barátaik reakciójától.

Ez a félelem egyáltalán nem is volt alaptalan. Titokban tudták ugyan tartani egy darabig, hogy együtt vannak, a fellépés előtt azonban Wai, és mindenki más is megtudta, hogy egy párt alkotnak. Wainak nagyon fájt, hogy a barátja nem avatta be, és Prant és Patot is kivetette magából a társaság egy időre.

És itt következett Pat másik olyan tette, amivel levett a lábamról; mivel Wai továbbra sem bocsátott meg, a srác kész lett volna arra, hogy eljátssza a szakításukat a nagyvilág előtt, ha ettől a srác megbékél. Pran is meghatódott, és szerencsére esze ágában sem volt szakítani.

Wai persze előbb-utóbb megbocsátott, jóllehet ehhez Patnak konkrétan meg kellett késeltetnie magát.

Szegény Wai vonzza a barmokat; Pat társasága is az elejétől kezdve szívatta, most pedig kifogott egy másik hülyét a bárban, ahol dolgozott, aki szórakozott vele. Ezúttal ezt Pat már nem nézhette tétlenül, és megvédte a srácot - szexi volt, huh! -, viszont az utcán előkerült egy kés is, Pat pedig kórházba került. Később Wai viszonozta a szívességet - mivel a hatóságok azt hitték, Paté a kés, Wai megkereste a bár kameráinak felvételét, és tisztázta a srác nevét. Milyen jóban lettek, hát nem?!

Sajnos Pran a kórházban összefut Pat szüleivel, de szerencsére itt még nem bukik ki a titok.

Wai és a többiek viszont úgy döntenek, szívatják kicsit Patot, akinek a nyílt színen, az egész kar füle hallatára kell szerelmet vallania Prannak. És a srác meg is teszi! Komolyan, ennél nagyobbra aligha nőhetett volna a szememben, és hol volt még a vége!

A barátok tehát áldásukat adták, a szülők azonban még hátravoltak, és ki is robbant a botrány. Ismét minden elismerésem a srácoké. Korábban elkezdték felgöngyölíteni a szálakat, és megtudták, hogy Pran anyja és Pat apja együtt jártak iskolába, sőt, nagyon jóban voltak! Mi történhetett hát? Én is azt hittem, hogy jártak, aztán szakítottak, de a valóság mindenkit arcul csapott, a srácokat és engem is.

Mert kiderült, hogy Pat apja azt mondta az igazgatónak, Pran anyja nem akar egyetemre menni, így a férfi kapta meg az ösztöndíjat. Pran anyja ettől rettentően kiborult, érthető módon, és onnantól kezdve gyűlölik egymást. Pran anyja a férfi szemére vetette, hogy miért vette el tőle ezt a lehetőséget és a jövőjét, amikor úgyis tudta, hogy a családi vállalkozást fogja vezetni? Pat apja meg csak makogott... hogy az apja miatt nagy nyomás nehezedett rá, és bizonyítania kellett.

Te jó ég, szegény srácok! Főleg Pat!

Totál összetört, hogy az apja miatt egész életében utálnia kellett Prant! Mintha Pran egyébként sejtett volna valamit, de ő is ugyanúgy szétesett, és egyikük sem akart beszélni a szüleivel. Teljesen megértettem, hogy elutaztak arra a helyre, ahol kvázi elkezdődött a kapcsolatuk.

Szép is volt ez egy darabig, lenyugodott a lelkük, kétkezi munkát végeztek, sétáltak a parton, belecsöppentek egy kisfiú életébe, aki nem akart elmenni a partról az anyjával, hogy tanulnia kelljen, de végül mindenki felelős döntést hozott. Srácaink is. Mert rájöttek, hogy nem menekülhetnek folyton a felelősség és a szüleik elől.

De azért adatott még nekik néhány szép éjszaka.

Nem kis meglepetést okozott, hogy Pran volt az aktív fél! :D

De minden jónak vége szakad egyszer. Mivel Pran nagyon szerette az anyját, Pat beadta a derekát, és hazamentek. Itt nem tudtuk meg, miben maradtak, csak azt láttuk, hogy könnyes szemmel bevonultak a házuk kapuin...

... és ugrottunk 4 évet! Én meg így... hogy mi van???

Kicsit csalódott voltam, bevallom őszintén. Láthattunk mindkét srácot, ahogy dolgoznak - Pat odahaza, Pran pedig külföldön. Láttuk őket a kollégákkal, barátokkal, de az arcuk elárulta, hogy valami nagyon nincs rendben. Pat találkozott Kornnal és Waival, és még Wai sem kérdezett semmit Pranról. Aztán Pat kapott egy meghívót egy iskolai újraegyesítésre, ahol Pran is megjelent. Úgy bámultak egymásra, hogy bárkinek egyértelmű lehetett, korábban volt köztük valami.

Pat később hazament, majd ajtót nyitott... Prannak!

Jól átvertek mindenkit! Négy évvel korábban, mikor hazatértek, eldöntötték, hogy a béke érdekében elhitetik mindenkivel, hogy szakítottak. Tudták, hogy a családjuk úgysem támogatná a kapcsolatukat, így amíg hivatalosan nem lettek felnőttek, addig ismét a titkolózást választották. A szülők persze örültek, vigasztalták a fiúkat, Pat és Pran azonban a szája sarkában mosolygott. A barátaiknak is ezt adták be, persze Wai és Korn kivételével. Így élték át a négy évet, közben Pran külföldre ment két évre, de ez talán csak erősebbé tette a kapcsolatukat. Most, amikor Parn hazajött a szabadságára, és újra gyerekkori szobájában játszik a gitárján, Pat nagy ordítások közepette bemászik az ablakon - mint már oly sokszor -, de most a szülők arcát is láthatjuk, akik szintén kezdik már elengedni a régi ellenségeskedést. Ebből is látszik, hogy talán Pran és Pat nagyon is felelősségteljes és bölcs döntést hozott négy évvel korábban, amikor azt választották, hogy nem avatják be a szüleiket. Mert tudták, hogy felnőttként már senki másnak nem lesz beleszólása a kapcsolatukba.

Hadd ejtsek néhány szót a mellékpárosokról!

Emlékeztek Inkre, aki Pran és Pat osztálytársa volt? Nos, nem hiába nem mutatott érdeklődést a srácok iránt, ugyanis már elég régen kiszemelt magának valakit, akit most talán az egyetemen végre meg is hódíthat.

Ő Pat húga, Pa, aki elsőéves lesz az egyetemen, és akinek Ink lesz a mentora.

Mielőtt azonban ez kiderülne, a mentornak ajándékokat kell juttatnia a másiknak, és csak utána leplezi le magát. Pa nem tudhatja tehát biztosra, hogy Ink tényleg kedveli, vagy csak a mentorsága miatt kedves vele. Ink végül persze bevallja, hogy már régóta kedveli a lányt.

Ez a szál roppant mód nem érdekelt, volt viszont egy másik "páros", akiknek én nagyon szurkoltam, de akik nem jöttek össze.

Pa-hoz kapcsolódva, a lány nagyon megtetszik a drága Wai-nak, amitől Pat még csak ki sem akad - talán mert tudta, hogy úgysem lehet esélye a lánynál? :D Wai mindenesetre próbálkozik egy keveset, de Ink egyetlen pillantással tudatja vele, mi is a helyzet.

Akivel nagyon shippeltem Wai-t, az nem volt más, mint Korn!

Persze utálták egymást az elején, de szerintem megvolt köztük a kémia, a végén - négy évvel később - közösen vezettek egy bárt, és simán flörtöltek mások előtt. Sajnos elvileg mindkettőnek barátnője van, de én akkor is azt hiszem, összeillenének!

A sorozat felülmúlta az elvárásaimat. A két srác között rettentő jó volt a kémia, Ohm-ról tudtam, milyen jó színész, de Nanon is rettentő jól hozta a karaktert. Nem éreztem erőltetettnek vagy túlzónak a kapcsolatuk alakulását, jóllehet az a négy éves titkolózás nem tetszett annyira, de végül is bevált. Pat nagy kedvencem lett, gyönyörű jelenetei és megnyilvánulásai voltak, Parn meg úgy tudott nézni, hogy összetört a szíved. Kaptunk két fantasztikus csókot, közben apró puszikat, intim, soft jeleneteket, és négy évvel később világossá vált, mennyire szeretik összegyűrni a lepedőt. :D

Összegezve, nagyon ajánlom a sorozatot, és nem lenne ellenemre egy második évad.