Ismét egy dupla értékelés.
Az egyiknél lenne mondanivalóm, de lehetetlen képet találni.
A másiknál biztos lenne egy rakás kép, de nem néztem az elejétől, így nincs sok mondanivalóm.
One Again
Love in the Air
Vigyázat, spoiler és +18!
Néha-néha szoktam olyan frázisokat puffogtatni, mint, hogy "ez a sorozat egy kis gyöngyszem", és az Once Again is egy ilyen széria. Nagyon rövid, de annál hamarabb belopja magát az ember szívébe.
Millió olyan sorozatot láthattunk már, ahol időutazás vagy hasonló történik, nemrég is néztem egyet, amit itt megtaláltok, ez azonban sokkal jobban tetszett. Mondom, miért.
Adott egyik hősünk, Shin Jae Woo, aki a történet kezdetén tér vissza szülővárosába, amit évekkel korábban elhagyott. Nagyon helyes srác, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy történt valami trauma a múltjában. A rémálmaiból és visszaemlékezéseiből megtudhatjuk, hogy kisgyerekként megtámadta egy férfi, de szerencsére felbukkant egy megmentő... aki azonban életét vesztette. Jae Woo elmegy előbb a sírjához, aztán felkeresi azt a helyet is, ahol a megmentője lakott. Szomorúan hallja, hogy a helyet újévkor bezárják, de még van lehetősége egy utolsó pillantást vetni megmentője szobájára. Érdekes módon ott áll az asztalon egy telefon, Jae Woo felveszi, belezokog néhány mondatot, mire a vonal másik végéről válasz érkezik.
Aki pedig válaszol, nem más, mint a megmentője, Kang Ji Hoon.
Megmagyarázhatatlan módon Jae Woo visszakerül abba az időbe, amikor Ji Hoon még élt, van lehetősége tehát megismerni őt, és esetleg elkerülni a tragédiát.
Ji Hoon természetesen kezdetben elutasítóan viselkedik ezzel az új sráccal, aki felbukkant a semmiből, megölelte, és még a szobájába is bement. Jae Woo valami olyasmit állít, hogy ismerik egymást régről, ami igaz is... csakhogy az a rég bizony most van! Mert Ji Hoon összeismerkedett az utcán egy kisfiúval, adott neki egy jégkrémet, a kisfiú cserébe csinált neki valami nyakláncot, a szobájában is aludt... mert ezt a kisfiút mentette meg a támadástól, amibe másodjára bele is halt. Ez a kisfiú pedig nem más, mint Jae Woo! Aki jelenleg gyerekként, és felnőttként is ott van Ji Hoon életében.
Jae Woo nagyon szeretett volna a másik közelében lenni, csakhogy Ji Hoon kezdetben elutasította. Aztán Ji Hoon egyszer csak azt vette észre, hogy törődik a másikkal, és gondol rá. Ez akkor volt, amikor látta, hogy Jae Woo alig eszik, sokat eljárkál, és tudni szerette volna, mi történik vele.
Jae Woo közben erősen igyekezett felidézni a gyerekkori traumát, és kideríteni, hol történt a támadás. Térképeket rajzol magának, de csak nagy sokára sikerül megtalálnia annak a fickónak a házát, aki megtámadta. Ez egy borzasztóan szomorú jelenet, amikor Jae Woo sírva dörömböl a fickó kapuján, hogy miért nem őt ölte meg inkább.
Jae Woo még a fiatalkori énjét is igyekszik elijeszteni, hogy ne legyen Ji Hoon közelében, mert akkor a srác nem fogja megmenteni. Egyre közelebb kerülnek egymáshoz, mígnem Ji Hoon nagy nehezen összerakja, mi is a helyzet. Hogy Jae Woo a jövőből jött, ahol ő már nem él, mert megmentette azt a kisfiút. Jae Woo ráveszi, hogy utazzanak el együtt a vizsgák után, Ji Hoon pedig - látszólag - belemegy.
Ji Hoon azonban nincs a szobájában, mikor Jae Woo érte megy. Csak egy levelet talál az asztalon.
"Jae Woo, tudom, hogy 15 évet utaztál vissza, hogy megments. Ennek ellenére újra meg foglak menteni téged."
És amikor Jae Woo kirohan a szállóból, hogy utána menjen... már a saját idejében találja magát, ahol a szálló bezárt, és ahol Ji Hoon újra nincs többé. Szívet tépő jelenet volt, nem csak az, hogy Ji Hoon másodszor is meghalt, hanem, hogy Jae Woo kétszer is elvesztette, ismét; egyszer gyerekként, egyszer felnőttként. Ji Hoon azonban megkérte közös barátjukat, hogy 15 évvel később, a halála évfordulóján menjen el a bezárt szállóhoz, és adjon át Jae Woo-nak egy levelet, mert a srác ott lesz.
"Jae Woo, tudom, hogy ezekben a pillanatokban nagyon szenvedsz. De tudod, hogy meg kell téged mentenem, hogy felnőj, és visszautazz hozzám, így találkozhassak veled. Mint a sors forgó kereke, mindig találkozzunk. Tizenöt évvel később, és még tizenöt évvel később, három hétért veled, feláldozom a 27 éves énemet. Ezért Jae Woo, kérlek, gyere, és ismét találj meg."
Nehéz bármit is mondani ezek után. Talán kicsit naiv voltam, mert azt hittem, meg tudják oldani valahogy, de a szomorúsága ellenére ez egy remek sorozat volt, csak ajánlani tudom. Ji Hoon megértette, ha egyszer is hagyja, hogy Jae Woo meghaljon, a körforgás megszakad, és az idősebb srác sosem tér vissza hozzá. Ki tudná így feláldozni magát örökkön örökké azért, akit szeret?
Love in the Air
Ezt a sorozatot valószínűleg senkinek sem kell bemutatni, nem is fogom sokáig tépni a szót, csupán néhány dologra szeretnék kitérni.
1. Először is, a nevek valaki zseniálisak, tökéletesen passzolnak mind a srácokhoz, mint magához a címhez, komolyan elismerésem.
Payu a thai nyelvben azt jelenti, vihar, míg társa, Rain ugye az eső. A Prapai a thai nyelvben a szél Istene, míg társa, Sky az ég. Zseniális! Főleg, hogy Payu és Prapai nevének jelentésére nem lehet olyan könnyen rájönni.
Én Payu és Rain szálából nagyon keveset láttam, sőt, igazából csak az első részt. Nekem már ott lejött, hogy Rain nem egy agytröszt, és ez a későbbi utalásokból is kiderült. Azt hittem, kedvelni fogom a párosukat, de igazság szerint a saját sorozatukban annyira nem jöttek át, inkább akkor kedveltem őket, amikor Prapai és Sky mellett jelentek meg, mellékszereplőként. Barátnőmmel egyetértettünk abban, hogy az ő száluk kevésbé volt komoly vagy mély, mint a másik párosé.
2. A sorozat második felét a Prapai-t alakító színész miatt néztem végig javarészt.
Sky eleinte "csak" a testét adja, mert azt hiszi, Prapai is olyan, mint minden más férfi, és hogy úgyis megunja hamarosan. Nos, Prapai, a korábbi nőcsábász viszont azóta nem volt senkivel, hogy Sky-t megismerte, és nem hajlandó feladni, amíg meg nem szerzi a srácot.
Sky múltjában volt egy trauma, ami miatt bizalmatlan, és nem akar új kapcsolatot. Az akkori pasija kezdetben kedves volt, de aztán kölcsönadta őt a barátainak is, azt mondta neki, hogy unja, és nem csak testileg, hanem lelkileg is terrorizálta. Prapai-nak némi idejébe telik, de Sky végül elhiszi, hogy szereti őt, és gondoskodni akar róla.
3. Az erotikus jelenetek jók voltak, elhittem őket, csak úgy perzselt a képernyő. Nem mondom, hogy nem néztem meg őket többször is...
Prapai feje ebben a jelenetben! :D Azért is volt az egyik kedvencem, mert miközben Sky azt mondta, remélem hamar rám unsz, közben éppen az ellenkezőjére gondolt.
Másik kedvenc jelenetem, kár, hogy Prapai ezt csak képzelte.
Sky exe még felbukkan az utolsó részben, mert nem bírja elviselni, hogy Sky boldog, hogy túllépett rajta, és persze Prapai-t is meg akarja alázni. Majdnem össze is ugrasztja őket, de Prapai bízik Sky-ben, és utána Sky végre elmeséli neki a múltban történteket.
4. Kaptunk egy speciális részt is, félig-meddig totál feleslegesen. A sztori szerint Rain és Sky megharagszik valamiért a másik kettőre, így fogják magukat, és elutaznak. Csakhogy Rain megírja az egyik barátjuknak, hová mennek, ez a barát pedig persze továbbadja az információt a két férjnek. Hadd mutassam be ezt a jófej barátot!
Ő Sig, a kedves férjem egy másik kedves sorozatból. Jó volt őt látni itt is, csak sajnálom, hogy ilyen kevés szerepet kapott.
Payu és Prapai tehát a feleségek után mennek, ahol végre kiderül, miért haragudtak rájuk. Banális okai voltak, annyit elmondhatok, ez kb. hasonló volt ahhoz, amit a Still 2gether esetében lenyomtak. Mindegy, szerencsére szent a béke, és végül is azok a jelenetek megmosolyogtattak engem is, amikor így négyen együtt voltak.
5. Összességében, a karakterek nem kerültek közel hozzám. Egyáltalán nem bánom, hogy a sorozat első felét, tehát Rain és Payu szálát nem néztem meg, mert szerintem nem maradtam le/ki semmiből. Prapai nagyon jól hozta a karaktert, Sky-t viszont nem kedveltem annyira, főleg a gyerekeskedései miatt.
Ha választani kellene, mindenképp az Once Again-t nézném újra. *-*
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése