Subscribe:

Labels

2024. január 7., vasárnap

#108 BL sorozat értékelő (A Breeze of Love)


Belefutottam néhány előzetes klipbe ebből a sorozatból, 
és tudtam, hogy ezt nekem mielőbb látnom kell.

A Breeze of Love

Vigyázat, spoiler és némi +18!


Nem azért akartam látni, mert újat mutatott volna; adott két srác, akik, mint a múltbeli jelenetekből kiderül, együtt jártak gimnáziumba, s most az egyetemen is összefutnak. Nyilvánvaló volt, hogy történt valami köztük, mert az egyik nagyon kapálózik, a másik meg nagyon elzárkózik.

A próbálkozó srác, Ban Dong Wook most tért vissza az egyetemre némi kihagyás után, ha jól értettem...


... akit rögtön megkedveltem, mert lekoptatta azokat, akik körülugrálták, mondván, ne tegyenek úgy, mintha barátok lennének.

A srác talán egyetlen barátja Kim Hye In, aki igyekszik rávenni a srácot, hogy csatlakozzon a kosárcsapathoz. 



A csapat kapitánya pedig nem más, mint Lee DoHyun.


Imádtam ezt a jelenetet! :D



DoHyun kézzel-lábbal tiltakozna az ellen, hogy Dong Wook is csapattag legyen, de végül győz a szükség, és mégis fejet hajt.

Dong Wook alvászavarral küzd, azonban, ahogy az a visszaemlékezésekből is kiderült, DoHyun mellett nagyon is jól tudott aludni. 


Egyértelmű volt, hogy ezért (is) igyekszik újra közel kerülni a sráchoz. Fogadást ajánlj, miszerint, ha megnyerik a kosármeccset, és ha ő maga egyedül legalább 20 pontot szerez, akkor DoHyun teljesíti egy kívánságát. Nem mintha DoHyun erre rábólintott volna, a másik mégis készpénznek veszi!

Nehezen bár, de győznek - kicsit Him érzésem volt, mert mintha DoHyun nem mert volna nyerni a fogadás miatt -, Dong Wook pedig az ünneplés után közli, mit is szeretne.


Nekimentetek a pasimnak??!!




Éljenek együtt! Kifogásként azt is felhozza, hogy megsérült a lába, és nem tud magáról gondoskodni.

Pontosíthatta volna, mert együttélésen túl nyilván együtt is akart aludni, hiszen ez volt a lényeg.

DoHyun-on egyébként látszott, hogy újra rátörtek a régi érzelmek, és nagyon szerettem volna tudni, mi is történt köztük a gimnáziumban. Nos, megcsókolták egymást! Dong Wook azonban ezután hirtelen iskolát váltott, és nagyon durván vált el a másik sráctól. Mondván, megunta a kosárlabdát IS!

 



Miért vagy ilyen kedves velem?
Miért, nem tetszik?





A srácok tehát összeköltöztek, együtt vásárolgattak és miegymás.


Nincs órám délelőtt.
Akkor minek jöttél be?
Mert csak.
*vigyor*


Maradj velem.

Dong Wook elhívja vacsorázni a másikat, mert mondani szeretne neki valamit. DoHyun azonban megtalálta a másik alvási naplóját, illetve abból, amit mások mondtak neki, összerakja, hogy Dong Wook-nak alvási zavara van, és hogy őt csak amolyan altatónak használja. Nem megy el az étterembe, Dong Wook a pályán talál rá, és persze zuhog az eső, mint öt évvel korábban. DoHyun nem akarja látni többé, és a lakásából is kiteszi.








DoHyun ezután leissza magát, a barátja pedig, aki bele van zúgva, végre megérti, mi a helyzet.


Nevezett barát kever le egy virtuális pofont Dong Wook-nak, hogy ne meneküljön, hanem magyarázza meg DoHyun-nak azt az öt évvel ezelőtti esetet is.

Dong Wook tehát ismét a pályára megy, és kimondja a szavakat, amiket öt éve is kellett volna.



Minden alkalommal, amikor behunyta a szemét, azt remélte, hogy felkelve majd őt látja. Megijedt az érzéseitől, és ahelyett, hogy szembenézett volna velük, megfutamodott.








A végét elsietettnek éreztem, nekem nem elég annyi magyarázat, hogy "megijedtem az érzéseimtől, ezért iskolát váltottam", mert akkor a tinilányok naponta válthatnának iskolát. DoHyun érzelmeivel meg mit sem törődtünk, Dong Wook öt éve is, és (majdnem) most is csak a saját céljaira használta.

Aranyos volt, de összességében jóval többet vártam tőle.

0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése