Megint találtam egy gyöngyszemet.
A borító ne vezessen félre titeket.
Old Fashion Cupcake
Vigyázat, spoiler!
Az volt a szándékom ezzel a "könnyed" sorozattal, hogy majd jól kikapcsol, segít elfeledni a KinnPorsche és a Triage drámáját, tehát nem vártam tőle túl sok mélységet.
Itt tévedtem először.
Másodszor meg ott, hogy azt hittem, én ugyan nem fogok ezen sírni.
Történetünk egyik főhőse a főnök (?), Nozue, aki 39 éves, és elégedett azzal, ahol tart, sorra utasítja vissza az előléptetéseket, és beletörődni látszik abba, hogy öregszik, neki az élet már biztos nem tartogat semmit.
Nozue itt tévedett először. Mert egyik lelkes beosztottja bizony nem fogja hagyni, hogy a férfi csak úgy hátralépjen az élettől.
A 29 éves Togawa-ért odavannak a nők, amúgy Nozue is lelkes rajongótáborral rendelkezik, de ezt lerendezi annyival, hogy biztos csak kedvesek akarnak lenni. A fickóra ráfér, hogy valaki felnyissa a szemét!
Tagawa lelkesen jelentkezik is, és onnantól fogva mindig új helyekre viszi a másik férfit, hogy új dolgokat próbáljon ki, mindezt persze szigorúan az öregedés-gátlás jegyében!
Emlékeztek még a Cherry Magic sorozatra? Nekem ahhoz volt hasonlatos ez a széria. Ahogy ott, úgy itt is próbálta bebizonyítani az egyik szereplő, milyen sokat tett érte a másik, holott nem is tudott róla. Mondjuk akár a Sotust is említhetném, ugyanis amikor Togawa jelentkezett a céghez, az elbeszélgetés után Nozue magával vitte inni, és utána azt tanácsolta neki, éljen meg minden napot, legyenek barátai, hobbijai, élvezzen ki minden percet.
Togawa már sokkal jobban szereti önmagát, sok mindent kipróbált, és élvezi az életét. És mindezt Nozue-nek köszönheti.
Az ilyen mély gondolatok mellett a két férfi néha úgy viselkedett, mint egy sértődött gyerek.
Például, amikor a legfelső főnökük folyamatosan vakrandikra vitte őket, illetve először csak Nozue-t, utána viszont, amikor Togawa-t is beszervezte, Nozue totál kiakadt. Először tiltakozott, majd ő is elment a randira, és számot is cserélt egy nővel. Mindeközben Togawa az asztal másik végén úgy leitta magát, hogy a főnöknek kellett hazatámogatnia.
Vagy. Amikor Nozue végre fogta magát, és küldött egy flörtölő üzenetet a másiknak, de választ nem kapott. Istenem, IMÁDTAM, ahogy folyton a telefont leste, és csalódott volt, ha más kereste. És ezután kerülte Togawa-t az irodában, aki nem értette, mi van. Nozue annyira megsértődött - ismétlem, egy üzenetre nem kapott választ -, hogy elfogadta a kollégái meghívását, leitta magát, közben viszont beteg volt, és Togawa támogatta haza.
Otthon aztán végre kibújt a szög a zsákból. Togawa igenis válaszolt, csak Nozue rossz fiókban volt benne, azért nem látta!
Komolyan mondom, mintha saját magamat láttam volna, amikor a párom nem válaszol elég gyorsan az üzenetemre.
De voltak nagyon cuki pillanataik is. Amikor például Togawa dicsérte Nozue egyik háromrészes öltönyét, hamarosan a férfi újra azt vette fel.
Nozue hálából főzött is a másiknak, és ezután került sor az ominózus üzenetre.
Olyan volt ez, mint egy násztánc, egyet előre, egyet hátra. Előre léptek, amikor mindketten megerőltették magukat, de hátra, hogyha félreértések adódtak.
Togawa ekkor mondja el, hogy a másik tanácsai miatt igyekezett változtatni az életén, Nozue pedig szintén bevallja, hogy Togawa az egyik dolog, amiért megéri élnie. Na, ez egy szép, romantikus jelenet is lehetne, ha nem kezdene el rezegni Togawa telefonja. Nozue erre rögtön visszalép kettőt - mert ők így csinálják, ugye -, és azonnal el akar tűnni, de Togawa nem hagyja.
Most pedig mindenki kitalálhatja, mi következik.
Pontosan, Togawa visszakozik. Vagyis nem vonja vissza a szavait, de bocsánatot kér, és hogy maradjon meg továbbra is a főnök-beosztott kapcsolatuk.
Na ezt totál önző dolognak tartottam. Nozue még megszólalni sem tudott, Togawa azonnal eldöntötte, hogy az érzései nem találtak viszonzásra, és nem hogy hasonlóan kedvesen, barátságosan viselkedett volna a főnökével, mint korábban, hűvös lett, duzzogott! Nozue-nek nem esett jól, ezt teljesen megértettem! Togawa hozzászoktatta ahhoz, hogy eljárkálnak, együtt esznek, most viszont Togawa magára hagyta, és a kollégáival lógott. Ez egyáltalán nem volt szép!
De szerencsére az egyik bulin felébredt Togawa lelkiismerete, és nem hagyta, hogy Nozue megint leigya magát. Aztán még egy esernyővel is utánaszaladt, ami felidézte Nozue-ben azt, amikor ő szintén nem vitt magával esernyőt, de Togawa gondoskodott róla.
Igazán szépnek találtam, ahogy itt Nozue átgondolta az érzéseit, a jövőjét Togawa nélkül. Főleg úgy, hogy érdekes módon éppen most kezdett megfontolni egy előléptetést, ami áthelyezéssel járt volna.
Togawa természetesen arra gondolt, hogy Nozue csak szánakozik rajta, amit szintén nem tartottam volna helyesnek, de komolyan, ha Nozue nem érezne semmit iránta, nem nézegette volna a képeit, nem lett volna dühös, amikor azt hitte, nem válaszolt az üzenetére, és nem lett volna féltékeny minden random nőre.
A készítők persze szeretik kínozni a nézőt, így a korábbi csókon kívül egyet sem kaptunk, szerencsétleneket mindig megzavarta valaki.
Nozue elfogadta az előléptetést, így már nem dolgoznak egy irodában. Elmondta viszont a másiknak, hogy nem miatta döntött így, hanem mert rájött, tényleg ki akar próbálni még új dolgokat.
Ez egy mestermű.
S boldogan éltek, meg sok-sok finomságot ettek, míg meg nem...
Adjatok egy esélyt a sorozatnak, több rejlik benne, mint amit a felszín mutat.
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése