Subscribe:

Labels

2021. augusztus 1., vasárnap

#35 BL sorozat értékelő (Second Chance)

 


Volt már néhány olyan eset, amikor nehezen sikerült megírnom egy cikket. Itt nem a történettel, vagy a sorozat bonyolultságával volt gond, hanem azzal, hogy szinte egyáltalán nem találtam képeket a srácokról.

Ettől függetlenül megérkeztem egy rövid, cuki sorozatértékelővel.

Hat rész, három páros.

Second Chance

Vigyázat, spoiler és +18!

Ennél a sorozatnál tényleg nagyon nehezen lehetne egyszerűbbet találni. Adott két jó barát, Tong Fah és Paper, akik szinte mindent együtt csinálnak, jól kijönnek, még az is szóba kerül, hogy ugyanoda mennek egyetemre. Egyszer csak azonban kosarazás közben egymásra zuhannak - hiszen tudjuk, hogy így szokott történni -, és Tong Fah azon veszi észre magát, hogy mélyebb érzései vannak a másik srác iránt. Ezt nyilván igyekszik titkolni, a szülinapi ivászat azonban átcsap valami egészen másba.






Igazság szerint a hat részben nem térünk ki arra, vajon a környezetük, a családjuk mit gondol majd róluk - ez még csak a két srác megváltozott érzelmeiről szól, illetve arról, Paper hogy ad maguknak egy második esélyt. Mivel a srác kezdetben ellenáll, vissza szeretne térni a barátsághoz, de Tong Fah-nak ez már nem elég. A dolgok akkor változnak meg, mikor Tong Fah felhívja a másikat, hogy találkozzanak, Tong Fah viszont nem jelenik meg, mivel kórházba kerül. A halál kapujában természetesen minden átértékelődik, Paper rájön, mennyire szereti a másikat, és szinte végig mellette van, már amikor nem kell iskolában lennie. Tong Fah anyukája pedig átad a srácnak egy dobozt, amiben benne vannak a közös képeik, és egy levél, amit Tong Fah írt.

"Köszönöm, hogy az életem részese vagy. Amióta az apukám meghalt, az anyukámon kívül te vagy az oka, hogy élénk tudtam maradni. Te hoztál fényességet a sötétségbe. Mindig mondogattam magamnak, hogy azért érzek így irántad, mert már régóta ismerjük egymást, és jó barátok vagyunk. De most már... tudom, hogy nem erről van szó. Paper... szeretlek."

A végén, egy gyönyörű jelenetben Paper beszédet mondd a megjelent osztálytársak előtt, ahol végül Tong Fah is megjelenik. Imádtam a kontrasztot kettejük között - Paper feketében, Tong Fah fehérben virított.


S rájöttünk, hogy mindenki megérdemel egy második esélyt, főleg ők ketten, akik annyi ideje ismerik egymást. A barátságuk némileg átalakult, de szerencsére felismerték, mit is jelentenek valójában egymásnak.




Még a két főszereplő helyzete volt a "legegyszerűbb", már abból a szempontból, hogy nem voltak titkok, csak fel kellett dolgozniuk az érzelmeiket.

Más volt a helyzet következő párosunkkal. Chris a két főszereplő jó barátja, de nemigen érdekli a tanulás. Mindenki azt mondja róla, szinte mindenhez van tehetsége - dobol, kosarazik, bokszol, és igazából a jegyei sem rosszak -, csak lusta, nem tudja eldönteni, mivel foglalkozzon később, pedig közeleg a felvételi.

A másik srác szinte az ellentéte. Jeno nagyon jól tanul, viszont félénk, visszahúzódó, ráadásul még az exe is zaklatja, kezdetben szinte minden jelenetben elkapták és helyben hagyták. Egyik alkalommal Chris zavarta el a támadóit, máskor pedig Paper.

Chris és Jeno akkor kezd jobban megismerkedni, mikor Jeno is járni kezd bokszolni, és ki más taníthatná, mint Chris. Jeno és a barátnője, Daisy elbeszéléséből valami olyasmit értettem, hogy Jeno egyébként már rég odavan Chrisért...

És persze Chris is felfigyel a másikra, főleg azért, mert úgy tűnik, Jeno-t nem tudja lenyűgözni, pedig mindenáron udvarolni akar neki.

Sajnos Chris nagyon-nagyon rossz utat választ; felvesz egy jelmezt, és az étkezőben, mindenki füle hallatára kéri Jeno-t, hogy randizzon vele. Jeno teljesen zavarba jön, és a visszautasítás emiatt kicsit durvára sikerül.

Szegény Chris összeomlik, szerencsére a barátai egy kis időre félreteszik nézeteltérésüket, és igyekeznek vigasztalni őt.



Mivel Chris nem tudja, mit tegyen, tartja a távolságot Jeno-tól, akinek időközben Paper a lelkére beszélt.




Paper persze a saját kapcsolatára is vonatkoztatott - mivel akkor jött rá, mit is érez Tong Fah iránt -, de Jeno-nak is azt tudta mondani, ne hazudjon magának. Tudja, hogy fél - ő is félt -, de nem menekülhetnek el az érzéseik elől. 

"Féltem, mert mindig vége van egy kezdetnek. Nézd, mibe került a félelmem. Majdnem elveszítettem a legfontosabb személyt az életemben."


Ha érez valamit Chris iránt, vállalja fel, nyissa meg a szívét, ha pedig nem, akkor mondja meg neki nyíltan.

Jeno aztán még beszél a barátnőjével is - és Daisy is csak azt tudja mondani, hogy ne féljen. Ne féljen attól, hogy Chris is olyan lesz, mint az exe. Ne féljen attól, mit gondolnak róla mások, csak engedje el, és tegye, ami boldoggá teszi.

És végül Jeno így is tesz, ezúttal ő kezd flörtölni a másik sráccal, amitől persze Chrisnek virul a feje.








Kiderül egyébként, hogy ők bizony ismerték egymást korábbról - nyilván. A könyvtárban találkoztak még gyerekként, ahol Jeno arra várt, hogy a nővére érte jöjjön. Chris már akkor is rámenős volt, rögtön felajánlotta, hogy hazaviszi, erre Jeno adott neki egy csokit. És az a csoki még ma is megvan, hát azért... kicsit fúj. :D


Így a végső vallomásnak természetesen szintén a könyvtárban kell megtörténnie. Jeno húzza Chris idegeit - a srác el tudná fogadni, ha soha többé nem akarná látni? Vagy ha csak barátkozni akarna? És mivel Chris kicsit bölcsebb lett, azt feleli, hogy igen, el tudná fogadni. Szerencsére viszont Jeno is többet akar már, szóval hurrá, meg is beszéltük!

Egyébként Jeno exe is észhez tért a végére valamennyire. A sorozat alatt végig nagyon agresszív volt, bántotta Jeno-t, mert azt hitte, ő híreszteli, hogy csalt a vizsgákon - ami egyébként igaz. Chris és Paper addig nyüstölte Jeno-t, míg elmentek egy tanárhoz, aki felfüggesztette Arthurt. Arthur ezután kezdett kicsit visszavenni az arcából, ki akart békülni Jeno-val - hogy visszavágjon Chrisnek -, de Jeno ellökte, és közölte, hagyja békén. Arthur az utolsó jelenetben követte meg Jeno-t őszintén, de a srácot már rég nem érdekli.


És az utolsó jelenetről szólva, Jeno és Chris természetesen együtt jelent meg az ünnepségen, táncoltak, Chris adott egy csokit a másiknak... no meg elcsattant egy csók is!








El kell ismernem, teljesen hitelesnek éreztem a csókot, szegény srácok lenyomtak két TharnType évadot, és még ezt a sorozatot is, kiérdemelték már a romantikát!

A harmadik párosról még ennyi képet sem találtam, de nézzük az ő történetüket!

Near szintén oda jár, ahová a többi srác, csak kicsit fiatalabb. Egy kávézóban dolgozik, ahonnan folyton elkésik, és nem is annyira jó a munkájában. Ez még a kollégáknak is feltűnik, és nyilvánvaló mindenki előtt, hogy M miatt dolgozhat ott. Near persze ezt nem tudja, pedig M szeme majdnem kiesik mindannyiszor, amikor rá néz. Továbbá Near nagyon szeret játszani, és van a játékban egy pasija, aki nem más, mint M! Amikor Near előtt mindez világos lett, nagyon dühbe jön - M miért nem mondta el neki korábban? Az persze szerintem sem válasz, hogy M félt, milyen választ fog kapni. Nem ötévesek vagyunk, meg lehet mindent szépen beszélni.



Természetesen végül minden jó, ha a vége jó, ők is kapnak egy második esélyt.

Szót szeretnék még ejteni a hölgyekről, akik odatették magukat, és a srácok fejére koppintottak, amikor kellett.


Jeno legjobb barátjáról, Daisyről már ejtettem szót, nagyon szerettem, annyira kedves és bájos, követelek neki egy aranyos srácot.


Aztán itt volt még Jeno nővére, Geneva és annak barátnője, Rose, akik szembeszálltak Arthurral és bandájával, és jól rájuk ijesztettek. Köszönjük, hölgyek!



Mit is mondhatnék még? Aranyos, rövid sorozat volt, nem kellett túlgondolni. Szívesen vettem volna, ha néhány dolgot jobban kifejtenek - nekem nem volt egészen világos, Tong Fah például miért került kórházba, vagy szívesen hallottam volna arról, Jeno és Arthur hogy jött össze anno -, szóval emiatt nem lett életem sorozata, de egyszer mindenképpen érdemes megnézni, már csak a két-három, jól sikerült csókjelenet miatt is!

0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése