Szülihónap 11. felvonás

Ez volt az egyik olyan történet, amit nagyon szerettem írni, mégpedig azért, mert semmilyen elvárásnak nem kellett megfelelnem. Ez ugyanis egy original történet! :)

-          Oké, csak nyugi. Meg tudod csinálni. Ugyanannyi jogod van bemenni, mint bárki másnak.

Megráztam zsibbadásnak indult karjaimat, majd lazán, mint aki minden nap ezt csinálja, beálltam a biztonsági őr előtt kígyózó sorba.

-          Mit akarsz, tücsök? – alázott le, amint sorra kerültem.

-          Talán bemenni. – A fickó végigmért.

-          Elmúltál tizennyolc?

-          El. – Felvonta a szemöldökét, mire sóhajtva elővettem a személyimet. – Ami azt illeti, ma van a szülinapom.

-          Így már érthető – mormolta. – Biztos vagy benne? Ha ide bemész, többé nem tehetsz úgy, mintha kint lennél.

-          Csak nyomja rá a kezemre azt a pecsétet, oké? – sziszegtem fülig vörösödve. – Nem fizettem erkölcsi prédikációért.

Két perc múlva már a táncparkett szélén egyensúlyozva azt gondoltam, ennél vadabb még sosem történt velem. Már évekkel ezelőtt elhatároztam, hogy amint nagykorú leszek, eldobom az addigi életem, és végre önmagam leszek.

Sajnos az őr kicsit elvette a magabiztosságom. Igaz, hogy nem néztem ki tizennyolcnak, pedig gyúrni is eljártam…

Mikor valami súrolta a fenekem, majdnem a plafonig ugrottam ijedtemben.

-          Hé, cukorfalat – duruzsolta egy mély hang. – Szívesen felfalnálak.

-          Öö, kösz, de tök rágós vagyok – mekegtem, majd becéloztam a bárpultot.

Sikerült befurakodnom két fickó közé, de alig értem a vállukig, így esélytelennek tartottam, hogy valaha kiszolgáljanak. Éppen ezért igencsak meglepődtem, mikor megállt előttem a csapos.

-          Mit adhatok?

Klisés lesz, de nála szebb férfit még nem láttam korábban. Hosszú, fekete haj keretezte markáns arcát, alsó ajka csábítóan telt volt, csillogó, fekete tekintete pedig az enyémbe fúródott.

-          Mi a napi ajánlat? – érdeklődtem a lehetőségekhez mérten lazán, de majdnem elsüllyedtem, mikor az egyik férfi kacagni kezdett mellettem. A pultos sötét tekintete egy pillantás alatt elhallgattatta, ami igencsak jól esett.

-          Bízd csak rám magad – biccentett, majd elkezdte összeállítani az első italomat.

Három órával később még mindig a bárnál ültem, ezúttal viszont már egy előkelőbb helyen, és beszélgettem. Sajnos nem a pultossal – akkora volt a forgalom, hogy nem állhatott le trécselni velem.

-          Ha bármi kérdésed lenne, csak hívj!

-          Naná, majd mi leszünk a mentoraid.

-          Voltál már pasival?

-          Niko – bukkant fel hirtelen a pultos, nekem meg elvörösödött a nyakam. – Josh is benéz ma este?

-          Dehogy, döglik a meccs előtt – vont vállat a kérdezett, majd belekezdett egy történetbe arról, miért is nem érdemes hetero pasival kezdeni.

-          Amúgy egész kedvesek – állította a pultos, mikor már csak alig lézengtek körülöttünk néhányan. – Nem fárasztottak le nagyon?

-          Sose volt még jobb estém – mondtam, mire az a fekete tekintet megcsillant. – Jack vagyok.

-          Adam. – Ahogy megfogtam kinyújtott kezét, mintha áramütés futott volna végig a testemen. Felocsúdva vettem észre, hogy Adam elém csúsztatott még egy italt.

-          Nem is rendeltem semmit.

-          A ház ajándéka. A neve Happy Birthday. – Gyanakodva sandítottam rá, mire – először az este folyamán – rám mosolygott. – Hallottam, mikor a kidobóval beszéltél.

-          Áá. – Megérintettem a pohár hűs oldalát, hogy ne kelljen a másikra néznem. – Évek óta tudom, hogy meleg vagyok, de eddig a családom miatt nem mertem felvállalni.

-          Hm – reagált Adam, aztán két kezével rátámaszkodott a pultra, közelebb hajolva hozzám. Fekete tekintete mélyén ott volt valami, amit szerettem volna felfedezni. – Na, és mi szerepelt még a szülinapos listádon azon kívül, hogy eljössz egy melegbárba? – Mosoly kúszott az arcomra.

-          Mintha a második pont valami ilyesmi lett volna. – És az ajkára hajoltam.